Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.

A nemesi közbirtokosság 131 vagy egy táblabíró elnökölt és a 7-10 közbirtokoson kívül részt vett a szolgabíró és esküdtje is.

124 A nagyobb közbirtokosságoknál — pl. az abonyinál — a kisgyűlés gyakorolta ezt a jogot, de ettől függetlenül úriszéket is szerveztek. A továbbiakban a közbirtokossági köz- és kisgyűlések bíráskodási tevékenységét ismertetem. A közbirtokosság illetékességébe tartozott a területén lakó egész nemtelen lakosság, beleértve a mezővárosi lakosokat is. Idetartoztak a város cselédjei (pl. a postamester cselédjei is), a bérlők és cselédjeik (vagy a bérlők egymás ellen), a mezővárosi és a falusi tisztségviselők. A közbirtokosok saját cselédjei ügyében maguk voltak illetékesek. A mezővárosi lakosok és a céhek ügyében a városi bíróság - esetleg a céhbiztos — ítélt első fokon, a közbirtokosság itt másodfokú fórumként működött. Ugyancsak kerültek ügyek a közuradalom, illetve a köz- és kisgyűlés elé az úriszéktől is. Nemesek egyértelműen a vármegye jurisdictiója alatt állottak. 1822-ben tárgyalt az abonyi kisgyűlés pl. egy panaszt a volt jegyző ellen. Mivel azonban az már nem állott a közbirtokosság joghatósága alatt, az ügyet a szolgabírónak adták át. Ugyancsak a szolgabíróhoz tették át a többi nemes személy elleni panaszokat is. 1840-ben a szolgabírót kérték meg példás büntetés céljából tószegi Kiss István fiaival szemben, akik a közuradalmi levéltárost, amint a tilosban talált marháikat be akarta hajtani, botokkal megfenyegették, neki mint köztisztviselőnek ellenálltak. 1841-ben Néppel Antal közbirtokos óvást emelt az ellen, hogy a haszonbérlők a városi bíróság fenyítéke alá kerüljenek, inkább a szolgabírót javasolta.

12S A közbirtokosság jogszolgáltatási hatásköre kiterjedt az úrbéri (magisztratuális), büntető és polgári ügyekre. A magisztratuális ügyek az úrbéri szolgáltatásokhoz, a regulációhoz, az elkülönítéshez, a tagosításhoz kapcsolódtak. A büntető ügyek legnagyobb része a földesúri tilalmak, a haszonvételek megsértéséből keletkezett. De a kisebb lopás, a káromkodás, paráznaság és verekedés is megtalálható, ha meglehetősen kis számban. Egyetlen lázítási üggyel találkoztunk: 1836-ban az abonyi uradalmi gyűlésnek jelezték, hogy titkos éjjeli összejöveteleken a lakosokat gonosz tanácsokkal az új törvények ellen ingerlik és lázítják. A közbirtokosság levélben kérte a vármegyét, kezdjen vizsgálatot és büntesse meg őket.

126 A polgáriakat a hagyatéki (köztük magszakadási), károkozási, becsületsértési, követelési és ingatlanügyek — beleértve az ingatlanforgalmat — képviselték. A bírósági eljárás leginkább a szóbelihez

127 áll legközelebb. A bejelentés vagy panasz útján tudomásukra jutott ügyet beírták a köz- vagy kisgyűlés jegyzőkönyvébe, külön perjegyzőkönyv nem készült. A panaszt ritkán „panaszló levéllel" tették. Következő lépésként a feleket az ülés elé idézték. A vizsgálatot uradalmi tisztek, 3-5 közbirtokos (deputatio) vagy felmérési vita esetén a mérnök végezte. Gyakran az ügyet a helyszínen el is intézték. Ha nem, akkor a következő ülésre megidézték a tanúkat, vagy az 124

OL, P 89. (Dessewffy család) 11. tétel. 1793. mára 4.; 1800. máj. 5.; 1813. máj. 5.; 1821. jún. 7.; 1832. okt. 15.; 1840, szept. 28. (P 646.) OL, Szirmay család levéltára. SzulyovszkySiimiensis család XVIII. k. No. 59. 1803. márc 31. OL, P 1202. (Tiszolci közbirtokosság.) 1785. dec. L; 1789. jan. 17.; dec. 1.; 1791. dec. 6. ,25

OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. téteL 1822. ápr. 25. No. 2.; 1826. nov. 26. No. 169.; 1840. máj. 24. No. 87.; 1841. jún. 29. No. 88. 126

Uo. 1836. szept 11. No. 99. 13 ''Zsoldos Ignác: A szolgabírói hivatal. Pápa, 1844. 45. p. 9* *