Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
A nemesi közbirtokosság 111 Tiszán), a bőgi puszta határának törvényes bizonyság mellett való kijelölése, közös tartalék alap létesítése, igazgató, aligazgató és négy segítő választása, az igazgatók kötelességeinek meghatározása, a tűzrendészet szabályozása, négy éjjeli őr fogadása, írásbeli dolgok, cigányházak lerontása, a cigányoknak új terület kijelölése, az abonyi piac és közlegelő bérleti díjának mérséklése, szerződés kóser bor árulására. 1836-ban közgyűlés állapította meg, hogy az elkülönítést békés úton kell végrehajtani. 55 A rétalapi közgyűlés napirendjén volt osztály végrehajtása és a proportio. 56 A tiszolci közbirtokosság 1789. január 17-i ülése a jövedelemrészt átruházó-levelekkel, a közös jövedelmekkel, a makkoltatással, az erdőkkel, Tiszolc községnek a bérleti díj csökkentésére irányuló kérvényével, a malommal, kocsmával, mészárszékkel, kérvényekkel, panaszokkal és az irtványokkal foglalkozott. A következő évben a felügyelők számadásait vizsgálták felül, két erdőkerülőt alkalmaztak, az úriszék költségeit utalványozták a közös pénztárból. A közös jövedelem felosztása minden ülésen szerepelt. 5 7 Kisgyűlést (congregatio particularis) havonta tartottak, ezen a közbirtokosok nem teljes számban vettek részt. Abonyban minden hónap első vasárnapián volt particularis gyűlés. Előfordult, hogy egy nappal a generalis gyűlés után. 58 A lásgyűlésen mindig részt vett az igazgató — rendszerint ő elnökölt —, az aligazgató, az ülnökök és a kisegítők. A kisgyűlés napirendje — a nagygyűléséhez hasonlóan — igen változatos. Az 1821. június 11-i ülés pl. a tűzoltással, az uradalmi épületek leltározásával, a földméréssel, a tószegi árendásház építésével foglalkozott. A következő évi április 25-i napirendjén a paladicsi puszta felmérése, az abonyi jegyző elleni panasz, a királyi dézsma, az elmaradt adók, a legelőfoglalás, az erdőgazdálkodás és az abonyi szőlősgazdák bormérése szerepelt. 59 1848 után a kisgyűlés választmányi ülésként maradt fenn. A kisgyűlés hatásköre lehetett a közbirtokosság pecsétjének a jóváhagyása. Az abonyi particularis gyűlés pl. 1822-ben hagyta jóvá a két felhőből kinyúló, egymást megfogó kézből, három hegyből és nemesi koronából álló pecsétet. Jogosult volt a kisgyűlés uradalmi alkalmazottakat felvenni. Ennél magasabb kinevezéshez (pl. templomsyndicus) a közgyűlés jóváhagyása kellett. Pár ezer forintos határig pénzt is utalványozhattak és kölcsönözhettek, különösen ha az ügy sürgőssége nem tűrt halasztást. Előfordult, hogy egyes közbirtokosok protestatiójukat a kisgyűlés jegyzőkönyvébe vezették be. 60 A kisgyűlés végrehajthatta a közgyűlés határozatát. 1821-ben pl. az abonyi kisgyűlés kereste meg Ürményi Ferenc kamarást és tanácsost, hogy a generális gyűlés által elhatározott proportionális pert kezdje el. Van példa arra is, hogy a közgyűlés megváltoztatta a kisgyűlés határozatát. Ez történt pl. 1822-ben, amikor a mesteremberek helypénz-fízetését eltörölték. A fordítottjára egyetlen esetet ismerünk: az abonyi kisgyűlés 1822. október 26-án megváltoztatta a generális gyűlés határozatát, hogy „Tallián s *Uo. 12. tétel. 1821. máj. 27.; 1836. ápr. 24. No. 12 s6 OL. P 980. (Bíró család) Capsa E. 1. 1712. aug. 23.; Sine dato. XIX. sz. első fele. 5 7 OL. P 1202. (Tiszolci közbirtokosság.) 1789. jan. 17.; 1790. dec. 6. s8 OL. P 2. (Abonyi közbirtokosság) 1824. szept 29. No. 1. s »Uo. 12. tétel. 1821. jún. 11.; 1822. ápr. 25. 60 Uo. 1822. jan. 14. No. 4.; ápr. 7. No. 1.; máj. 27. No 8.;júl. 14. No. 7.; 1823. máj. 11. No. 6.; 1824. ápr. 24. No. 15., márc. 10. No. 9.
