Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
102 Kállay István zéssel intézkedhetnek. Királyi adomány is történhetett közös tulajdonra, 6 egy adománylevélben lehet több adományos egy jószágra, vagy külön-külön részekre, közös és viszonos öröklés nélkül. De közösen is (férj-feleség), valamint testvérekre nézve. 7 A közös tulajdon létrejöhetett — az adományon kívül-véletlen eseten, törvényen, végrendeleten vagy szerződésen keresztül is. 8 De különbséget kell tennünk minden javak vagy bizonyos javak közössége között (alia est generalis sive universalis, et alia specialis sive partialis bonorum communio). 9 A korlátlan jogú rendelkezés a magyar jogban csak az ingókra és a szerzett ingatlanokra vonatkozólag állt. Az ősi ingatlanokat a család tagjai közösen használták, azokban osztatlanul éltek. Ez a családi osztatlanság állhatott az atyából és fiaiból (ez a leggyakoribb), vagy közeli oldalági rokonokból. Ez úgy jött létre, hogy az atya halála után a fiúk nem akartak megosztozni. Az osztatlanul élő testvéreknek magánvagyonuk is lehetett. 10 Az ilyen osztatlan örökséget úgy bírták, hogy senki sem az egésznek ura, hanem közösen birtokoltak (plures ejusdem rei domini quisque in solidum esse non possunt). Ily közös jószág urai (condomini) az egészről csak közmegegyező akarattal intézkedhettek, a maga jövedelméről mindenki, a társai kára nélkül. 11 Az intézmény gyökerei feltehetőleg Mohács előttre nyúlnak vissza. A baracskai közbirtokosságnak az Országos Levéltárban őrzött levéltárában pl. számos középkori oklevél található, amelyekben a közbirtokosságot ugyan nem említik, kétségtelen azonban ezekből az osztatlan atyafiság létezése. 12 1418-ban Zsigmond Baracskay Lorándnak és osztatlan atyafiainak (patruelibus et condivisionalibus fratris) adományozta a baracskai pallosjogot. 13 Werbőczy nem ismeri a közbirtokosságot, csupán az osztatlan atyafiakról beszél. E szerint az apai és ősi fekvőjószágok és birtokjogok az egy apától való testvérek között egyenlően oszlanak meg. Az apai ház — szállásul és lakásul - a legifjabb fiúnak jut úgy, hogy az ilyen jószágok és birtokjogok közös jövedelmeiből a többi fiúnak, azaz testvéreknek is közös földön, ahol t.i. akármelyikük akarja, az apaihoz hasonló más lakóházat kell emelni és építeni. Ezekhez a közös szántóföldekből, erdőkből, rétekből és kaszálókból annyi és akkora részt kell kihasítani, amennyi ahhoz az apai házhoz tartozik. Az adomány- és kiváltságlevelekben foglalt fekvőjószágot és birtokjogot annyifelé kellett osztani, ahány személy vagy név az illető levelekben szerepelt. Az osztatlan atyafiaknak az osztály megtörténte előtt mind a hasznot, mind a kárt egyenlően kellett megosztaniuk, viselniük és elszenvedniük. 14 Az 1655: LIV. te. csak az igaz testvérekre korlátozta a testvéreknek az osztatlanság idején szerzett vagyonára emelhető igényt. Ezzel megakadályozták, hogy a távolabbi rokonok azért éljenek osztatlanul, hogy a szerző testvérek előnyeit élvezhessék. 6 Zlinszky: i. m. 319. p. n Frank Ignác: A közigazság törvénye Magyarhonban. I. Buda, 1845. 273. p. *ZUnszky: i. m. 319-320. p. 9 Frank Ignác: A közigazság törvénye. I. 489-490. p. 1 "Eckhart: i. m. 342. p. 11 Frank: A közigazság törvénye. I. 215-216. p. 12 OL Kisebb fondtöredékek No. 18. Baracskai közbirtokosság. (P 850.); Dl 73 243-73 264. 1358-1521. 21 db. A részbirtokosok között látjuk Pálffy Jánost és Péterfia Antalt is. 13 OL. Dl. 73 246. Konstanz, 1418. mára 8. 1 * Hármaskönyv. I. 40., 43. p.
