Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Lőrincz Zsuzsa: Adatok a Heinrich Brüning-kormány tevékenységéhez / 265–293. o.

Adatok a Heinrich Brüning-kormány tevékenységéhez 277 tása ellen tiltakozott, és elérte, hogy a szociáldemokrata Braun porosz miniszterelnök visszavonja a Stahlhelm feloszlatására tett intézkedését,

7 amikor Brüning keresztülerőszakolta a birodalmi gyűlésben az amnesztiarendelet elfogadását, amely kiterjedt minden 1924 előtt elkövetett politikai bűncselekményre, kivéve a minisztergyilkosságot, ez az ún. „Feme-Mörder"-éknek nyújtott kegyelem a jobboldal állandó követelése volt — ez a szélsőjobboldalt, a nemzetiszocialistákat erősítette. Az uralkodó pártok közül a Centrum tűnt ki tartózkodásával a nemzeti szocialistákkal kapcsolatban. A középpárt állásfoglalására jellemző volt a párt elnökének, Kaas prelátusnak 1931 elején Kasselben tartott beszéde, amelyben úgy nyilatkozott, hogy a nácik a legtöbb szolgálatot a nemzetnek azzal tennék, ha végleg eltűnnének a politikai porondról.

8 De nem tűntek el, nem tűnhettek el, mert valakiknek nagy szükségük volt rájuk. 1931. október 11-12., Harzburg Ha lehetne egy dátumhoz kötni egy egész folyamatot, ha nagy szavakat akarnánk használni, akkor azt is mondhatnánk, hogy ezekben a napokban pecsételődött meg Németország további sorsa. Ami itt folytatódott - mert nem elkezdődött, mert a kezdő lépéseket Hugenberg és társai megtették már korábban —, az erősödött 1933-ig és tetőzött 1933. január 30-ával. 1931. október 11-én Harzburgban tartották gyűlésüket mindazon számottevő reakciós erők, amelyek követelték a birodalmi kormány lemondását. A harzburgi frontba tömörültek a szélsőjobboldaliak, akiknek programja a munkásmozgalom leverése, minden demokratikus népjog megsemmisítése, a tőkések profitjának biztosítása, a fasiszta diktatúra uralomra juttatása, a háborúra való felkészülés volt. A gyűlésen részt vettek, illetve a harzburgi frontba tömörültek a Német Nemzeti Néppárt, a Nemzetiszocialista Párt, a Stahlhelm, az Alldeutsche Verband és a katonai vezető réteg képviselői, akik ide számították magukat, mint Karl von Einem, Max von Ballwitz, Hans von Seeckt és Adolf Trotha. Ott voltak a monopoltőkések közül Rudolf Blohm, Oswald Brandt, Ernst Poensgen, Hjalmar Schacht, Max Schlenker és Erich Winnacker, valamint Eitel Friedrich főherceg. A gyűlés szónokai voltak: Heinrich Class, Theodor Duesterberg, Rüdiger von der Goltz, Adolf Hitler, Alfred Hugenberg, Eberhard Graf von Karekreuths, Hjalmar Schacht, Franz Seldte. December 9-én már a berlini Hotel Kaiserhofban találkozott Fritz Thyssen és Albert Vögler Hitlerrel. Az események megállíthatatlanul mentek tovább. December közepén követelte a kelet-porosz Landwirtschatskammer Hindenburgtól, hogy adja át Hitlernek a hatalmat és a Reichslandbund négy elnöke közül egy náci legyen. 7 A porosz kormány 1929. október 8-án feloszlatta a Stahlhelm Rajna-tartományi és wesztfáliai szervezeteit. A feloszlatás a birodalmi kormány hozzájárulásával történt. Hindenburg, aki tiszteletbeli tagja volt a Stahlhelmnek, többször is tudomására hozta Braun miniszterelnöknek, nem ért egyet ezzel az intézkedéssel, és azt kívánta, hogy az ő rajnavidéki utazása előtt helyezzék hatályon kívül a rendeletet. Amikor ez nem történt meg, a sajtóban is közzétett éles hangú levélben közölte a porosz kormánnyal, hogy nem utazik a felszabadult porosz Rajna-vidékre, mert pozíciójának pártokfeletti jellegével nem tartja összeegyeztethetó'nek, hogy a felszabadulási ünnepségeken épp „a nemzet érdemes volt harcosai" ne vehessenek részt szervezetük betiltása miatt. OL Küm Pol 21/1 1930-2713 8

OL Küm Pol 21/1- 1931 - 135