Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Lőrincz Zsuzsa: Adatok a Heinrich Brüning-kormány tevékenységéhez / 265–293. o.

LŐRINCZ ZSUZSA ADATOK A HEINRICH BRÜNING-KORMÁNY TEVÉKENYSÉGÉHEZ A német nemzeti szocialista párt uralomra jutásának körülményei az elmúlt évtizedekben az érdeklődés középpontjában álltak és állnak ma is. Ha a tárgyra vonatkozó irodalom egy részének ismeretében olyan véleményt nyilvánítunk, hogy a megjelent cikkek, disszertációk, monográfiák nem mindegyike tanúskodik differenciált nézőpontról, akkor nem járunk messze az igazságtól. Természetesen könnyű számon kérni a sokoldalú tényközlést, elemzést, az értékelésről nem is beszélve, egy olyan rendkívül szerteágazó és - mondjuk ki nyugodtan — kényes kérdésnél, mint pl. hogyan volt lehetséges egy olyan országban a nemzeti szocializmus uralomra jutása, ahol Európa legnagyobb létszámú szociáldemokrata pártja és egy nagy nevű vezetőkkel rendelkező kommunista párt vett részt a politikai életben, mint lehetett jelentős munkáspárti parlamenti többség mellett teljes jobbratolódás? További vizsgálódásra van szükség. Az itt közölt kiragadott részlet (rövidített fejezete annak a munkának, amely az 1933-as év németországi eseményeit tárgyalja) ebben az esetben is része az egésznek, nem tagadhatjuk, hogy jellemző része. Azt vizsgálva, hogy mi volt 1933. január 30-a előzménye, el kellett jutnunk Brüning személyéhez és kormányához. E korszak rendkívül jelentős német nyelvű irodalma mellett — amivel most nem kívánunk foglalkozni — nem látszott érdektelennek a két világháború közötti magyar külügyminisztérium iratait is faggatni. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a forrásanyag másodlagos, de ugyanakkor meggyőződésünk, hogy nem elvetendő. Nemcsak azért, mert pontosan követi az eseményeket, hanem mert jelentős része ez időszak egyik legképzettebb magyar diplomatájának, Kánya Kálmán berlini magyar követnek aláírásával íródott, és ha e jelentések közlései, gondolatai ellentmondásokkal terhesek is és híven tükrözik írójuk konzervatív szemléletét, mégis — vagy talán éppen azért — számunkra sok esetben meggyőzőek. A kinevezés 1930. március 25-én Friedrich Müller kormánya és a pártok vezetői újabb megbeszélésre jöttek össze Berlinben (lényegében már február eleje óta folytatták az egyre élesedő vitát a gazdasági egyensúly helyreállításának lehetőségeiről). A megbeszélés témája a munkanélküli segély, adóelengedés, az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. Megegyezésre a két nappal későbbi megbeszélésen sem jutottak, így 1930. március 27-én 19 órakor a weimari Németország utolsó szociáldemokrata kormánya