Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.

236 Dümmerth Dezső jobbágyaik vállára hárító köznemesség tagjaiban kezd világosodni a belátás, hogy a bécsi kormányzat színe előtt a nemesi szabadság éppoly közömbös, mint a jobbágyok, mint a köznép szabadsága. 1697-ben még karddal vagdalkozik a török gályarabságból visszatért Földváry László a hegyaljai parasztfelkelés résztvevői ellen. De amikor 1704-ben megújul a parasztjobbágyok mozgalma, az ország leggazdagabb földesura, Rákóczi Ferenc áll az élükre. Most már nem lehet mondani, hogy „csak parasztokról" van szó, most már van valaki, aki meg tudja fogalmazni a magyar függetlenségi eszmét, mely átmeneti időre minden osztályérdek fölé emelkedik. Nemesek és jobbágyok egyszerre emelik fel ősi jogon azt a fegyvert, melyet még az 1222-ben forrongó serviensek törvénycikk formájában rájuk hagyományoztak. Lipót és szűk látókörű kormányzata azt hitte, ha a betűket eltörlik, a függetlenség, a szabadság vágya is ki fog aludni az alattvalókban. Azt hitték: ha százával húzatják karóba a kurucokat, az ország népe meg fog ijedni. Azt hitték, Magyarország is engedelmes, örökös tartomány lesz, mint a német császárok korábbi, hűbéres birtokai. De éppen az ellenkezője történt: a törvény erőszakos eltörlésében csak újabb törvénytelenséget látott Magyarország, és eggyel több jogcímet arra, hogy fegyverrel kényszerítse a királyt egy hűbérességhez nem szokott nemzet szabadságjogainak tiszteletben tartására. „Megujultak a magyar nemzet sebei..." — ezekkel a szavakkal kezdődik Rákóczi híres kiáltványa, melyet Ráday Pál tolla ír le. Ez a Ráday Pál a Te tétleni—Földváry família V. lineájából származott, mint Libercsey Eufrozina fia és Földváry Zsófia unokája. Az egész függetlenségi harc alatt egyike Rákóczi legbizalmasabb embereinek, aki nem fegyver forgatással ugyan, de szellemi képességeivel szolgál. A Caraffa által felnégyelt Bezzegh György egyik veje pedig, Sréter János, a szabadságharc fegyvergyártásának legfőbb felügyelője és vitéz tüzérparancsnoka.

11 ° De ott harcol Rákóczi mellett a II. lineából való Zolnay Zsigmond is, Földváry Anna unokája, Zolnay Ádám szolgabíró és Huditius Zsófia fia. ő az, aki a XVIII. század első harmadában a Földváry-família direktora lesz.

111 De ez már a szatmári béke utáni időkre tartozik, amikor a família életében is új korszak kezdődik. A levert szabadságharcnak egyetlen győzelme marad: a földhöz való jogot nem sikerül a Habsburgoknak kicsikarni a nemesség kezéből. A parasztság, a jobbágyság keserűen tér vissza napi robotjához, a földesúr zsarnoksága alá. Rákóczi minden személyes kedvezményt visszautasítva, haláláig kitaszítottként él bujdosó társaival. Még a soha nem harcoló, mindig csak udvari szolgálatot teljesítő Mikes Kelemennek sem engedi meg Mária Terézia, hogy újra szülőföldjére lépjen. A közjogi kompromisszum azonban, az alkotmányos keretek visszaállítása és a nemesi birtokjog minden küzdelmen átvergődő győzelme, ha osztályérdek önzéséből született is meg, keresztülhúzza a bécsi kormány számításait: Magyarországból nem lesz örökös tartomány. Sőt, választott direktorral az élén, és a földek elidegenítésének szigorú tilalmával miniatűr kis nemesi köztársaságokat teremt meg. A famíliák leg1

' °Nagy íván,.X. köt. 251., Magyarország története, i. m. II. köt. 353-354. 111 Zolnay László: A zólyomvármegyei Zolnay család. Turul, 1938. évf. 26-27. Famíliadirektorságáról vö. Prot. 1766. ápr. 26., az egyik famíüagyűlésen említve.