Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.
A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből 233 XVI. századi nagyúri familiárisok, akik a török által örök nyugtalanságban tartott végek vidékén éltek. Hagyatéki leltárának adatai ezért tanulságosak. 96 Földváry András már nem gránát-subákban és rókaháttal bélelt mentékben járt, hanem vörös és rózsaszín selyem, arany és ezüstgombos mentékben, violaszín bundákban és selyem sapkákban. Volt citromszínű és zöld mentéje is természetesen és karmazsin csizmája. Az élénk színeket ugyan a vidéki, egyszerű nemesek, sőt polgárok ruházatán is megtaláljuk ebben az időben, sőt, az ezüst és arany gombokat is, az igazi különbség azonban a ruhaanyagok változatos sokféleségében és finom anyagában rejlik. Lakásában 11 asztal volt található, 3 török szőnyeg, 7 szék és 14 zsámoly. Amforák, vázák, szobrászmunkák és 12 kép. A leltár 10 könyvet említ, de címüket nem sorolja fel. A fegyverek, lószerszámok díszesek. Az ékszerek között arany- és ezüstműveken kívül korallok is találhatók. Arany-ezüst poharak, csészék, féliccés edények, kések, kanalak és 3 ágú villák. 2 aranyozott óra is van a lakásban. De porcelán csészék is szerepelnek, ami e korban még nagy ritkaság. A falon feszület és kereszt, a szekrényekben, dobozokban rózsafüzérek. A konyhában ón és rézedények, kannák, a kamrában liszteshordók, a pincében boroshordók, telve szentgyörgyi borral. Az istállóban 3 ló, 7 ökör, 6 tehén, 1 borjú és 1 kecske. A főváros biztonságos, nyugalmas viszonyai között tehát egészen másként és más környezetben élt még a középrenden levő nemes is, mint az egyszerű, s főleg veszélyekkel telt, durva légkörrel telített vidéki-megyei környezetben. Különösen akkor, ha ez a nemes a kormányzat által kegyelt körökben végezte hivatali munkáját. A família és a kuruc—labanc küzdelmek Földváry András éppen akkor költözött el az élők sorából, amikor a Lipót-féle abszolutizmus első kísérlete, Thököly felkelésének hatására megbukott, és a bécsi kormány 1681-ben kénytelen volt Sopronba összehívni az országgyűlést. 97 Mint ismeretes, erre az időre, a Wesselényi-szövetkezés felfedezése ürügyén, már egy évtizeden keresztül folyt a hajsza a nagyrészt protestáns, felvidéki köznemesség ellen, egymás után következtek be a birtokelkobzások, az ítélet nélküli elfogatások. Pedig a Wesselényi-szövetkezésnek még nem volt tömegbázisa, néhány főúr terveire korlátozódott, akik végül is egymást vádolták be az udvarnál. Elfogatásuk előkészítésében azonban tevékeny szerepet játszott gróf Kéry Ferenc is, akinek kastélyában 1670. április 16-án Zrínyi Péter és Frangepán egy éjszakát töltött, s aki erről azonnal értesítette a császárt. 98 Ez a Kéry Ferenc a fia volt annak a Kéry Jánosnak, aki Bernátfy Borbáláról oly mostohául gondoskodott, és akivel Földváry Györgynek birtokügyekben annyit kellett pereskednie. 99 96 Vö. 93. sz. jegyzet. 9 7 Magyarország története, i. m. II. köt. 312. 9 *Stylay László: Magyarország története, V. köt. Pest, 1858. 126. "Nagy Iván, V. köt. 227.
