Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.
222 Dümmerth Dezső Kétségtelen, hogy az évek múlásával Földváry György birtokszerző akcióit nagyban ösztökélhette az a ritka, szerencsésnek mondható körülmény, hogy «az örökölt vagyon nagy részét csak az ő gyermekei várhatták. De különös módon, a Tetétleni leány ágakon és a Bernátfy-ágon is elapadóban volt a nemzedékváltás (2. és 3. táblázat). Az öröklés lehetősége azonban itt már bonyolultabb volt. Földváry György élete úgy alakult, hogy gyermekei számára több rokoni család örökségét gyűjthette össze. Próbáljuk nyomon követni, miként érte el céljait. 16 éves volt, mikor árván maradt teljesen. A gyéren fennmaradt iratokból nem tudjuk meg részletesen sorsát, de egy-egy adatból összeállíthatjuk vázlatosan. Annyi bizonyos, hogy 1612 előtt már Nógrád megyében, Csalárdon lakott. Ez a falu anyai nagybátyja, Bernátfy István özvegyének, Bika Annának családi birtoka volt, aki másodszor Kéry Ferenc nógrádi, honti és zólyomi alispán felesége lett a XVI.—XVII. századfordulón. 54 Itt élt Bernátfy István három leánya is, akik közül a két ifjabb hamar meghalt. Az egyik férjhez ment ugyan, de gyermekei nem maradtak. A legidősebb, Borbála, nem ment férjhez, mert megvakult. Apai öröksége teljesen ki volt szolgáltatva mostohaapjának, Kéry Ferencnek, aki a Bernátfyak készpénzét saját, zálogba vetett birtokainak visszaváltására költötte. A fiatal Földváry György alighanem e nógrádi alispán-rokon segítségével indult el pályáján, így került Nógrád megyébe, melynek székhelye egyúttal Pest és Heves megye székhelye is volt, ahol neki is voltak birtokrészei. Kéry Ferenc azonban elhunyt, és meghalt Bika Anna is. Borbála, a szerencsétlen vak leány ekkor féltestvér-öccse, Kéry János gondoskodása alá került, aki rosszul bánt vele. A leány húgai elhaltával már egyedüli örökösnője volt nem csupán a Bernátfy vagyönrészeknek, és nemcsak anyja nógrádi birtokainak, de a Jeney-családtól származó cibakházi és tiszajenői uradalmaknak is, az apja által megszerzett tápiószentmártoni részekkel együtt. Földváry György nógrádi tartózkodása eredményezte, hogy vak unokanővérét megszabadította Kéry János Önkényeskedéseitől és magához vette, hogy gondoskodjék róla. Egyúttal perekbe bocsátkozott, hogy visszaszerezze Bernátfy Borbála részére a Kéry Jánostól jogtalanul használt birtokrészeket. 55 De alighanem ez a nógrádi tartózkodás hozta ismeretségbe Forgách Zsigmonddal, a gazdag országbíróval és későbbi nádorral is, aki éppen ezekben az időkben szerezte meg Lossonczy Anna kezével többek között Nógrádban Szécsény és Somoskő várait. Szécsény, Fülek után rövidesen Nógrád és Pest megyék székhelyévé vált, Somoskő várnagyává pedig 1612-ben Földváry György lett, mint Forgách Zsigmond familiárisa. 56 Ezt a tisztségét 1622-ig viselte. Itt lakott vele Bernátfy Borbála is, aki hálából a gondviselésért, 1618-ban 3000 forintért eladta neki azokat a Bernátfy- és Jeney-birtokrészeket, melyeket Földváry György a leszármazás jogán sohasem szerezhetett volna meg. 5 7 Az ő nagyanyja s4 Szücsi, fasc. 1. Kéry Ferenc alispánságáról Nagy Iván, i. m. VI. köt. 227., az itt közölt genealógia azonban Bika Anna nevét még nem ismeri. 55 Bernátfy Borbála végrendelete, 1621. aug. 26. JenŐ, fasc. 2. 56 Mise. fasc. 2. Forgách Zsigmondról és birtokairól vö. Bártfai Szabó László: A HuntPaznan nemzetségbeli Forgách család története, Bp. 1910. 323-328., 333-344., 352-362., 363-392. 5 7 Jenő, fasc. 2.
