Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.
218 Dümmerth Dezső szeivel leányára, Annára, és ennek Bernátfy Bernáttól való, István nevű fiára szállanak. 3l Jeney Anna azonban rövidesen meghalt, és Bernátfy Bernát másodszor is megnősült. Ekkor került rokoni viszonyba a Te tétleni-családdal, mivel Tetétleni Bernát és Szécsi Orsolya leányát, Annát vette nőül, a dunavecsei uradalom egyik örökösnőjét. 32 Lehetetlen fel nem figyelnünk itt a nemesi társadalmat átszövő, familiárisi viszony jelentőségére. E házasság a Tetétleni István rokonságát és Bernátfy Bernátot egyazon főúri család szolgálatába vonó Ecsedi Báthoriak révén, az így adódó ismeretségben jöhetett létre. Annál is inkább, mivel ebből a házasságból született Bernátfy Zsófia, aki 1562. január 25-én Bernátfalván Földváry Mihálynak nyújtja kezét. 33 E Földváry Mihály apja, Bálint, mint országbírói titkár ugyanannak a Báthori Andrásnak volt familiárisa, aki Buják várnagyságát bízta Bernátfy Bernátra. A bujáki várnagy birtokai tehát különböző jogcímeken öröklődtek, és nem egyenlőképpen illették gyermekeit. Az apai, öröklött bernátfalvi részeket természetesen mindegyik gyermek örökölte; a Jeney Anna révén kapcsolt tiszajenői és cibakházi részeket azonban csak az ő fia, Bernátfy István; Dunavecse uradalmát pedig kizárólag csak a Tetétleni Annától való két gyermek: György és Földváry Mihályné Bernátfy Zsófia. Bernátfy Bernát 1555. augusztus 6-án halt meg. 34 Ekkor már nem volt Buják várnagya, hiszen azt a török hadjáratok egyrészt feldúlták, másrészt végvárrá alakulva, Báthori András kénytelen volt királyi őrségnek átengedni. A birtokjogi helyzetet azonban tovább színezte, hogy az özvegy Tetétleni Anna még egyszer férjhez ment, Sátai Kristófot választva férjéül. 1568. november 13-án hunyt el Bernátfalván. 35 Ebből a házasságából a Tetétleni-javaknak még egy örökösnője született: Sátai Kata, később Vésztőy Tamás felesége. 36 Közben azonban a Tetétleni-ágat nem illető Bernátfy-javak is gyarapodtak. Bernátfy Bernát halála után ugyanis unokaöccse, Bernátfy Farkas és ennek sógora, Sukán Ferenc 1558. április 25-én Miksa főhercegtől adományul kapták Cibakháza újabb részeit, valamint a Pest megyében levő Tápiószentmártont. 3 7 1563-ban azután részt kapott ezekből az újonnan szerzett birtokokból Jeney Anna fia, Bernátfy István is. 38 Neki azonban fiú utódai nem maradtak. 1584-ben végrendelkezett, és vagyonát három 31 V. i., egy dátum nélküli jegyzőkönyvtöredékben Nagy János 75 éves jobbágy-tanú vallomása, aki világosan elmondja, hogy Bernátfy Bernát István nevű fia Jeney Annától származott. A vallomás igazsága azután a Jenő fasc. 2. irataiból igazolódik. %i Nagy Iván, i. m. II. 29. b. és Vecse, fasc. 1., Jenó', fasc. 2. Sajátságos, hogy a birtokiratokból és -perekbó'l kihámozható valóságot az iratanyagot kíséró' genealógiai táblák homályban hagyják. A birtokiiatokat Nagy János jobbágy-tanú vallomása a Jeney-família nemzedékrendjéről világítja meg a legjobban: V. i. L. még 31. sz. jegyzet. 3 3 „Signatura Domini Michaeli Földváry." Latin nyelvű feljegyzések Bernátfy Bernát családjáról és a gyermekek születéséről, haláláról, Földváry Mihály keze által. V. i. 34 Uo. 35 Uo. 36 Uo. és Vecse, fasc. 1. 37 Pm. oki. 398. 3B Tápiószentmárton, fasc. 1. Az eredeti okirat azonban elveszett, tartalmát csak a Földváry levéltárhoz 1790-ben készített Elenchusból ismerhetjük meg.
