Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Borsa Iván: Az iratfényképezés a Magyar Országos Levéltárban, 1899–1974 / 79–93. o.

Az iratfényképezés az Országos Levéltárban 85 importját is, valamint a budapesti Calderoni cég által konstruált automatikus előhívó gép és egy favázas filmolvasó beszerzését is.

43 Bár a műhely dolgozói nehezen barátkoztak meg az új kamerával,

44 kezdettől fogva két műszakban, majd 1968-tól egy műszakban dolgozott, mig 1973-ban nyugalomba vonult". A közel másfél évtizede összegyűlő filmek részben a már említett módon felvágva, részben — egyre nagyobb számban — eredeti 50 méteres fémdobozaikban, kisebb-nagyobb tornyokba rakva álltak a Diplomatikai Levéltár raktárának szabvány polcain. Sem a helykihasználás, sem a filmek hozzáférhetősége nem volt megfelelő. Új filmtár megszervezése és berendezése elengedhetetlenné vált. Az Országos Levéltár 1948. február 12-én levélben fordult a washingtoni Nemzeti Levéltárhoz, majd 23-án Lotz János stockholmi egyetemi tanárhoz, s felvilágosítást kért olyan kérdésekre, hogy a filmeket tekercsekben őrzik-e vagy felvágva, mindkét esetben milyen módon, milyen hőfokon tárolják, hogyan szabályozzák a hőfokot és milyen módszerekkel érhető el a filmek élettartamának fokozása. A washingtoni Nemzeti Levéltár, valamint az általa ajánlott szakértők (Library of Congress, V. D. Taté, a Massachusetts Institute of Technology könyvtárainak igazgatója és a michigani E. B. Power) tanácsai alapján

45 1949-ben a Magyar Tudományos Tanács anyagi támogatásával megépült egy kb. 6000 darab 30 méteres filmtekercs befogadására alkalmas filmraktár a földszint 14. számú helyiségében. A filmet bakelit orsókon kartondobozokban faállványokon helyezték el. Az első tekercsek 1950 januárjában kerültek az új filmtárba.

46 A leírt technikai fejlesztés természetesen személyi bővülést is eredményezett, és a felvételezési kapacitás évi félmillió felvételt tett lehetővé. (Az 50-es évek végéig a műhely még egy Linhoff-gyártmányú síkfilm-felvevővel

47 egy Kodak és néhány Dokumator leolvasóval, valamint egy meglehetősen kezdetleges, csupán perforált film másolását szükség esetén biztosító berendezéssel egészült ki.) Ebben az évtizedben (1949-1958) állandósult a programnak az a része, hogy az Országos Levéltárnak azokat a törzsegységeit (fondjait, állagait) vették filmre biztonsági célzattal, amelyek megfelelő mértékben rendezettek voltak és levéltári értékük is indokolttá tette, hogy filmre kerüljenek. Ezzel párhuzamosan folyt főleg egyházi levéltárak Ha Bálint által kiválasztott anyagának felvételezése azzal a törekvéssel, hogy az időhatár 1526 helyett 1711-ig tolódjék ki. - A Levéltárak Országos Központjának intézkedései eredményezték, hogy a program második része, amely kezdettől fogva kettős célt valósított meg — az Országos Levéltár szemszögéből a hagyományos állománygyarapítást, az érintett levéltárakéból a biztonsági célt szolgálta -, szervezettebbé vált. Sor került a hazai levéltárak, könyvtárak és múzeumok Mohács előtti levéltári anyagának és török nyelvű iratainak felvételezésére. Ezeket követte a megyék közgyűlési és a városok tanácsülési jegyzőkönyvei 1723 előtti köteteinek, a református egyház által bemutatott levéltári anyagnak felvételezése. 43

OL-K 726-1948-1127, OL-Y 7-1949-26. 44

OL-Y 7-1949-107. 45 A levelezés V; D. Tate-tel volt intenzív. OL-Y 7-1948-48. 46

OL-Y 7-1948-452, 1948-641. Az orsókra: OL-Y 7-1949-444, dobozokra: OL-Y 7-1949-762. - A filmtárat 1953-ban és 1954-ben újabb állványokkal egészítették ki. (OL-Y 7-1954-157, 216.) 47 OL-Y 7-1950-773.