Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Borsa Iván: Az iratfényképezés a Magyar Országos Levéltárban, 1899–1974 / 79–93. o.

813 Borsa Iván vagy magános cégeknél végeztette, de az önálló fényképészeti berendezés szükségessége már megfogalmazódott.

8 Az 1929—30. évi költségvetési előterjesztés 1928. augusztus 28-án kelt indokolásában „a fényképező helyiségeknek megfelelő eszközökkel leendő berendezése" követelményként szerepel, mert „külföldön az ilyen berendezés már régóta elsőrangú eszköze a hasonló intézetek tudományos működésének s a tudományos és mindennapi közönséggel való érintkezésének".

9 Az Országos Levéltár 1928-ban érintkezésbe lépett a jénai Zeiss céggel és ennek javaslata alapján más német cégekkel is fotoműhely felszerelése ügyében, de ennek a kezdeményezésnek sem lett eredménye.

1 ° Elgondolkoztató, hogy az igény többszöri felismerése és eredménytelen kezdeményezések után, a Levéltár épületének gazdag felszerelésével egybeeső években vajon miért nem jutott a Levéltár önálló fotoműhely birtokába? 1931-ben a Levéltár két cégtől is kapott ajánlatot. Rád és Társa a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak ajánlotta a Kontophot nevű, közvetlenül fotópapírra másoló berendezést, s az ajánlat a Gyűjteményegyetemen keresztül érkezett a Levéltárhoz. Bár a Levéltár megfelelőnek tartotta a Kontophot-ot, de nem egyedülinek. Ez alkalommal Döry Ferenc így fogalmazta meg az igényt: „Szükséges volna tehát, hogy maga az Országos Levéltár - mint külföldön már a legtöbb hasonló levél- vagy könyvtár - fel legyen szerelve olyan fényképező berendezéssel, mely különösebb szakképzettség nélkül is lehetővé tegye iratok tömeges, gyors s amellett olcsó fényképi sokszorosítását"

11 és további tájékozódást tartott szükségesnek, amelyre sor is került különösebb eredmény nélkül.

12 — Kanitz István fotókópia műhelye egy Fotokopist elnevezésű gépnek a Levéltárban (a földszinti 18. szobában) történő felállítására és üzemeltetésére kért 1931. június 30-án engedélyt, amit meg is kapott azzal a feltétellel, hogy a Levéltár részére 20%-kal olcsóbban kell dolgoznia.

13 Működésének nem maradt emléke. Nem ismeretesek az okok, amelyek bekövetkezte vagy elmaradása odavezetett, hogy Rád és Társa 1933. február 3-án kelt ajánlatát a Kontophot saját kezelésében való üzembe helyezését a Levéltár elfogadta és a szükséges engedélyt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól megkérte.

14 A Gyűjteményegyetem tanácsa a napokon belül megadott minisztériumi engedélyt azzal továbbította, hogy annak érvényét a Múzeum levéltári osztályára is ki kell terjeszteni. A megállapodás értelmében a Levéltár a magánosoktól befolyt bevétel forgalmi adóval csökkentett összegének 18%-át kapta a cégtől, saját rendeléseiért a magánosok számára meghatározott összegnek csak 40—60%-át fizette. A cégnek tudomásul kellett vennie, hogy „a kutató felek saját használatukra film vagy lemezes gépekkel továbbra is szabadon fényképezhetnek", de a Levéltárban elhelyezett "Döry írja 1927. május 18-án: „önálló fényképészeti berendezés szükségessége azonban mindinkább érezhetővé válik.' 9

OL-Y 1-1933-101,1928-817. 1 °OL-Y 1-1936-83,1928-579 és 632. 1

' OL-Y 1-1936-83,1931-153. 1 *OL-Y 1-1936-83,1931-203 és 266. 13 OL-Y 1-1936-83,1931-564. 14

OL-Y 1-1936-19,1933-83.