Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Borsa Iván: Az iratfényképezés a Magyar Országos Levéltárban, 1899–1974 / 79–93. o.

813 Borsa Iván vagy magános cégeknél végeztette, de az önálló fényképészeti berendezés szükségessége már megfogalmazódott. 8 Az 1929—30. évi költségvetési előterjesztés 1928. augusztus 28-án kelt indokolásában „a fényképező helyiségeknek megfelelő eszközökkel leendő berendezése" követelményként szerepel, mert „külföldön az ilyen berendezés már régóta elsőrangú eszköze a hasonló intézetek tudományos működésének s a tudományos és min­dennapi közönséggel való érintkezésének". 9 Az Országos Levéltár 1928-ban érintkezésbe lépett a jénai Zeiss céggel és ennek javaslata alapján más német cégekkel is fotoműhely felszerelése ügyében, de ennek a kez­deményezésnek sem lett eredménye. 1 ° Elgondolkoztató, hogy az igény többszöri felisme­rése és eredménytelen kezdeményezések után, a Levéltár épületének gazdag felszerelésével egybeeső években vajon miért nem jutott a Levéltár önálló fotoműhely birtokába? 1931-ben a Levéltár két cégtől is kapott ajánlatot. Rád és Társa a Vallás- és Közok­tatásügyi Minisztériumnak ajánlotta a Kontophot nevű, közvetlenül fotópapírra másoló berendezést, s az ajánlat a Gyűjteményegyetemen keresztül érkezett a Levéltárhoz. Bár a Levéltár megfelelőnek tartotta a Kontophot-ot, de nem egyedülinek. Ez alkalommal Döry Ferenc így fogalmazta meg az igényt: „Szükséges volna tehát, hogy maga az Országos Levéltár - mint külföldön már a legtöbb hasonló levél- vagy könyvtár - fel legyen szerelve olyan fényképező berendezéssel, mely különösebb szakképzettség nélkül is lehetővé tegye iratok tömeges, gyors s amellett olcsó fényképi sokszorosítását" 11 és további tájékozódást tartott szükségesnek, amelyre sor is került különösebb eredmény nélkül. 12 — Kanitz István fotókópia műhelye egy Fotokopist elnevezésű gépnek a Levél­tárban (a földszinti 18. szobában) történő felállítására és üzemeltetésére kért 1931. június 30-án engedélyt, amit meg is kapott azzal a feltétellel, hogy a Levéltár részére 20%-kal olcsóbban kell dolgoznia. 13 Működésének nem maradt emléke. Nem ismeretesek az okok, amelyek bekövetkezte vagy elmaradása odavezetett, hogy Rád és Társa 1933. február 3-án kelt ajánlatát a Kontophot saját kezelésében való üzembe helyezését a Levéltár elfogadta és a szükséges engedélyt a Vallás- és Közoktatás­ügyi Minisztériumtól megkérte. 14 A Gyűjteményegyetem tanácsa a napokon belül meg­adott minisztériumi engedélyt azzal továbbította, hogy annak érvényét a Múzeum levél­tári osztályára is ki kell terjeszteni. A megállapodás értelmében a Levéltár a magánosoktól befolyt bevétel forgalmi adóval csökkentett összegének 18%-át kapta a cégtől, saját rendeléseiért a magánosok számára meghatározott összegnek csak 40—60%-át fizette. A cégnek tudomásul kellett vennie, hogy „a kutató felek saját használatukra film vagy lemezes gépekkel továbbra is szabadon fényképezhetnek", de a Levéltárban elhelyezett "Döry írja 1927. május 18-án: „önálló fényképészeti berendezés szükségessége azonban mind­inkább érezhetővé válik.' 9 OL-Y 1-1933-101,1928-817. 1 °OL-Y 1-1936-83,1928-579 és 632. 1 ' OL-Y 1-1936-83,1931-153. 1 *OL-Y 1-1936-83,1931-203 és 266. 13 OL-Y 1-1936-83,1931-564. 14 OL-Y 1-1936-19,1933-83.

Next

/
Oldalképek
Tartalom