Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Sulitková, Ludmila: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András kancelláriájának működése és személyzete : Historické študie, XXV., 1981. 175–214 / 35–78. o.
///. András kancelláriafának működése 65 Teodor, aki IV. László kancelláriájában előbb jegyzőként, majd alkancellárként működött, 134 majd bekerült András kancelláriájába is, a III. András nevében kiadott privilégiumok dpm-formulájában egészen 1297-ig szerepelt, előbb mint fehérvári prépost, 1295 tavaszától pedig mint győri püspök. 135 1297 őszétől nem szerepel többet alkancellárként, de győri püspökségét megtartotta. 136 Távozásának oka ismeretlen maradt előttünk, annyi azonban bizonyos, hogy a király legközelebbi hívei közé tartozott, és a király több adománnyal is bőkezűen megjutalmazta szolgálatait. 13 7 Teodort az alkancellári hivatalban 1297 második felében Gergely követte, aki mint „electus Albensis ecclesie" szerepelt. 138 Gergely a III. András hű hívének számító Vladimir (Lodomér) esztergomi érsek halála után pályázott a megüresedett érseki székre, amit az 1298. febr. 17-i keltezésű oklevél dpm-formulája is tanúsít, ebben ugyanis „electus Strigoniensis" megjelölés található neve mellett. 139 Gyors karrierre törekedve Gergely az esztergomi jelölés és a fehérvári prépostság megerősítésének ígéretére a pápa szolgálatába szegődött. Ezzel az András-ellenes és Anjou-párti erők jelöltjévé vált. Ennek következtében hamarosan sor került az uralkodóval való nyílt szakításra is, 140 ezt követően neve eltűnik a kancelláriai szolgálatból, és a későbbi királyi oklevelek semmilyen egyházi méltóságban sem említik többet. Öt Antal csanádi püspök, a minorita rend tagja követte az alkancellári hivatalban, nevét a dpm-formulák 1298 márciusától 1299 júliusáig tüntetik fel következetesen. Az ő személyével kapcsolatban történt meg először, hogy a fehérvári káptalannak az alkancellári poszt betöltésére vonatkozó kiváltságát nem érvényesítették. Antal, mint azt fentebb már jeleztük, nem sokáig maradt ebben a hivatalában. 1299 júliusa után a királyi oklevelek dpm-formulájában neve többet nem szerepel, róla pedig csupán annyit tudunk, hogy a következő évben püspöki rangban tagja volt a Rómába küldött küldöttségnek. 141 13 *Feférpataky, L.: i. m. 143. - Arról, hogy valóban működött IV. László kancelláriájában is, említést tesz az 1291. aug. 164 oklevél is. (MES, 2, 290.sz. 2eredeti - OSKA,Lad. 15,f.2,no 6.és Lad. 18, f. 2, no 2.) I3s Győri püspökké 1295. ápr. 28-án választották és 1295. jun. 2-án megerősítették. (MES, 2, 435-436., CAC, 5,119., 121. 136 Fejérpataky: i. m. 144. Mint győri püspök szerepel az 1298. évi alkotmánydekrétum méltóságsorában is. (Vö. a 125. sz. jegyzettel.) 13 7 Ld. az alábbi két oklevelet: 1291. júl. 3., CAC, 10, 17. sz., Dl 49 682. és CAC, 10,18. sz., Dl 49 677, valamint az 1293. jan. 10-i keltezésűt, CDH, 6/1,236-240. 13 'Csak az 1297. (júl. 23-dec. 314) oklevélben (CDH, 6/2, 72-73.) szerepel mint fehérvári prépost, ami valószínűleg inkább csupán „szerény óhaj", semmint valóság, s ilyen rangban szerepel az 1298. (júl. 23-dec. 31.) keltezésű hamisítvány dpm-formulájában is. (CAC, 10, 192. sz., OPSA, Lad. Y, no 57.) 1 39 CDH, 7/2,122-124., Dl 1496. i40 Gergely túl azon, hogy nem vett részt az 1298 augusztusi pesti, illetve az 1299 májusi rákosmezei országgyűlésen, a pápai utasítás szellemének megfelelően 1299 tavaszán Veszprémbe az Összes egyházi tisztségviselőt összehívatta, hogy „az esztergomi egyházat sértő" király fölött törvényt üljenek. Amikor a püspökök tiltakoztak az ilyen szinódus összehívása ellen, az egyes egyházmegyékre interdiktumot hirdetett meg. lAl Fejérpataky: i. m. 145. Épp ezért feltűnő, hogy még az 1300. okt. 28-i oklevél dpmformulájában is szerepel (CAC, 12, 519. sz.). Igaz, ezt az oklevelet nem tekintjük kancelláriai eredetűnek. 5 Levéltári Közi. 1982/1
