Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Sulitková, Ludmila: Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András kancelláriájának működése és személyzete : Historické študie, XXV., 1981. 175–214 / 35–78. o.
62 Ludmila Sulitková . így például egyetlen olyan irományt sem, amely III. Andrásnak a pápai udvarral kapcsolatos álláspontját dokumentálta volna. Az áttekintett oklevélfajták közül a stilisztikai azonosítás szempontjából legnagyobb jelentőségük az arengát is tartalmazó okleveleknek, majd az arenga nélküli privilégiumoknak, s végül a Nos-okleveleknek van. A mandátumok és memoriálisok esetében megelégszünk annak megállapításával, hogy nyilvánvalóan minden esetben kancelláriai kiállítású oklevelekről van szó, a beiktatással kapcsolatos mandátumokkal kapcsolatosan pedig megjegyezzük, hogy megfogalmazásuknál feltételezhetően kancelláriai formuláriumokat alkalmaztak. A két típusú privilégiumok és a Nos-oklevelek elemzése révén érdekes következtetésekre jutottunk - jóllehet sikerült kimutatnunk a királyi kancellária kilenc írnokának individuális stílusjegyeit, stílusát, ez a III. András által kiadott tekintélyes számú oklevélanyaghoz képest mindenféleképpen szerény eredménye a komplex diplomatikai elemzés jegyzői személyiségek azonosítására összpontosított módszereinek. Mindezek alapján megállapítható, hogy az esetek többségében egyértelműen domináns (88%-ban) 123 stílust ebben a korszakban méltányos az általános kancelláriai stílus megnevezéssel jelölnünk, természetesen annak megjegyzésével, hogy az egyes oklevélfajták megfogalmazása során nyilvánvalóan a kancellária formuláriumok alkalmazása is szerepet játszott. III. András uralkodói kancelláriájának szervezeti felépítése, működése és funkciója Mint ismeretes, III. András idején történt meg először, hogy más törvényes rendelkezések és intézkedések keretében a királyi kancellária működését is speciális törvénycikkelyekkel szabályozták. Erre első ízben 1291-ben került sor, 124 majd 1298-ban ismét rendezték az ügyet. 125 Az 1291. évi törvény 9. és 28. cikkelye foglalkozik a kancellár Vídni v období 1243-1490. (A bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyarországi okleveleinek szlovaka anyaga - 1243-1490.), Praha 1927,23-24. líS Az 501 teljes terjedelmében fennmaradt oklevelet komplex diplomatikai elemzésnek vetettük alá, s közülük 443 oklevél esetében teljesen egyértelműen sikerült bizonyítanunk, hogy megfogalmazásuk az általános kancelláriai stílus követelményeinek megfelel. Valószínűleg a már említett mandátumok 50 deperditumát is közéjük lehetne sorolni, minthogy azonban kritikai elemzésük nem állt módunkban, a kétségkívül kancelláriai eredetű oklevelek számának megállapításánál nem vettük figyelembe ezeket. 1 a4 1291. febr. 22., CDH, 7/2,139-147. Az erdélyi szászok érdekében kiadott fenti oklevélben foglalt törvényes rendelkezések tulajdonképpen III. András koronázási ígéreteinek újbóli rögzítését jelentik. A szóban forgó ígéretek 1290 júliusától augusztusig Óbuda közelében megtartott nemesi országgyűlésen hangzottak el, de eredeti megfogalmazásuk nem maradt fenn. 12 s 1298. aug. 5., CDH, 6/2,130-147., Dl 13 894.
