Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Szabó Miklós: 1944. március 19. történetéhez / 295–303. o.

SZABÓ MIKLÓS 1944. MÁRCIUS 19. TÖRTÉNETÉHEZ Magyarország hitleri Németország részéről történő megszállásának, 1944. március 19-nek és az azt követő napoknak a története a második világháború kora magyar történelmének részleteiben is alaposan feldolgozott epizódja.

1 Emellett sem érdektelenek azonban az alábbiakban közölt dokumentum információi, egyrészt az események adatszerű rekonstruálása, másrészt e napok különlegesen feszült atmoszférájának érzékeltetése által. A dokumentum feljegyzés jellegű „Beszámoló", mely az akkor konszernként szervezetileg összefonódott MTI—Magyar Telefonhírmondó és Rádió (MTHR) RT a német megszállás utáni első, április elején tartott együttes igazgatósági ülése számára készült, és mely Havel Bélának, a Rádió akkori ügyvezető igazgatójának személyi levéltárában maradt fenn. A feljegyzés készítője maga Havel volt s kétségtelen, hogy az események minden részletét pontosan igyekezett rekonstruálni, amit annál is nyugodtabban tehetett, mert a feljegyzés csak egy olyan igen szűk kör számára készült, melynek tagjai a politikai vezető réteg angolszász orientációjú csoportjához tartoztak. A „Beszámoló" legtanulságosabb eleme nem is az elmondott tényekben van,hanem annak a teljes tájékozatlanságnak ábrázolásában, melyben a kormányzat — mely pedig nagyon is tisztában volt a Rádiónak a közgondolkozás, az ország, sőt a kormánypolitika nemzetközi megítélését is befolyásolni képes hatásával és lehetőségeivel - ilyen sorsdöntő pillanatban mint a kormányzó németországi látogatása, éppen a Rádiót és a hivatalos hírszolgálati irodát hagyta tájékoztatás nélkül. A főszerkesztő' maga is egy politikai riporter „nem illetékes helyről" származó híréből szerez tudomást Horthy németországi utazásáról. Ez a tehetetlenség — hivatalos tájékoztatás hiányában — az MTI és a Rádió vezetőségét hatalmába kerítette, ezáltal őket is teljesen kiszolgáltatta a bevonuló németeknek. Mint látjuk senki nincs a helyén: van, aki vidékre utazott, van, aki nyugodt lélekkel templomba megy; információik újságíróktól és privát telefonokból erednek; a Rádió elnökének idegei felmondják a szolgálatot - végül abban maradnak, hogy teljes passzivitásban várják az illetékes magyar szervek utasításait —, jóllehet arról, hogy ezek irányítói kik lesznek, egyre rosszabb hírek érkeznek. Nem kevésbé jellemző, 1 Ránki György: 1944. március 19. Bp. 1968. - A Rádióra vonatkozólag lásd Szász Zoltán: A Magyar Rádió a második világháborúban. (1939-1944) és Boros Zsuzsa: A Magyar Rádió a német megszállás és a nyilas uralom idején (mindkettő' a Tanulmányok a Magyar Rádió történetéből 1925-1945 c. kötetben. Bp. 1975. 149-202., 203-238.). Mindkét tanulmány kitér az MTI konszern egész felépítésére és vezető személyeik kapcsolataira is. 7 Levéltári Közlemények 1982/2