Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Lőrincz Zsuzsa: Adatok a Heinrich Brüning-kormány tevékenységéhez / 265–293. o.

Adatok a Heinrich Brüning-kormány tevékenységéhez 269 Figyelemre méltó, hogy a két munkáspárt együttes szavazatainak száma messze felülmúlta a weimari köztársaság eddigi történetében valaha is kapott szavazatok számát (l 3. sz. irat). Ami azonban megdöbbentő és a veszélyt előre jelző jelenség volt, az a nemzetiszocialisták robbanásszerű előretörése volt. Az eddigi 2,6% helyett az érvényes szavazatok 18,3%-át tudhatták magukénak. (A választási eredmény a világ közvéleményét is megdöbbentette és tovább rontotta Németország hitelképességét.) . Brüning pozíciója is megváltozott a választások után. 1930. október 5-én fogadta Hitlert (l 4. sz. irat). Szemtanúk szerint az ismerkedés mindkét fél részéről udvariasan zajlott le, de konkrét megállapodás nem született. A kormány 1930. október 1-én terjesztette be a pénzügyi programot. Az 1930/31. költségvetési évben a pénzügyminiszter 750-900 millió márka deficitet, az 1931/32. költségvetési évben (1931. április 1-től 1932. március 31-ig) 1 milliárd márka bevételi hiányt mért fel. A hiány kiküszöbölését célozta a birodalmi elnök I. sz. szükségrendelete a gazdasági és pénzügyi helyzet biztosítására (1930. december 1.). Az állami tisztviselők fizetésének és a tisztviselői nyugdíjaknak 6%-os leszállítását, a birodalmi elnök, a kancellár, a miniszterek és parlamenti képviselők fizetésének 20%-os csökkentését irányozták elő. Tervezték a tagállamok részére történő átutalások mérséklését 100 millió márkával. A munkanélküliek biztosításához való hozzájárulást 265 millió márkával kívánták csökkenteni. Az egyes tárcáknál 300 millió márka megtakarítást terveztek, valamint a dohányadót kívánták felemelni és ebből 167 millió márka bevételi gyarapodást elérni. A munkanélküli biztosítást 2%-kal kívánták felemelni, az addigi 4,5%-ról 6,5%-ra. (Az 1930/3l-es költségvetési év lezárásakor azonban kiderült, hogy a hiány a várakozásnál is nagyobbnak mutatkozott, a tervezett és kiküszöbölt 900 millióval szemben 1200 milliót tett ki. A helyzet a gazdasági válsággal tovább romlott; már az 1931/32-es költségvetési év kezdetén látszott, hogy a tervezett bevételek nem fognak befolyni, amihez hozzájárult az előző évből fennmaradt 300 millió hiány.) Az ország külkereskedelmi mérlege kétmilliárd márka aktívát mutatott ugyan, de ezt nem a kivitel fejlesztésével, hanem a behozatal csökkentésével érték el. A mezőgazdasági nagybirtok védelme, az árak fenntartása érdekében intézkedtek: külföldről olcsó gabonát nem engedtek behozni, mert az letörte volna az árakat. Ezzel azonban elérték, hogy több millió munkanélküli nem jutott kenyérhez. A munkanélküliség is tovább nőtt; számuk 1930 decemberében 4,4 millió volt, 1931 decemberében 5,7 millió. További kivételes törvények és a Hoover-moratórium Amikor Brüning kancellár hitelpolitikai okok miatt 1931 februárjában nagy súlyt helyezett arra, hogy a költségvetést a parlament elfogadja és különböző rendszabályokat tervezett — többek között a sajtónovellát, amely szerint immunitást élvező képviselők időszaki sajtótermékeket felelősen nem jegyezhetnek, házszabály-szigorítást akart javasolni, a mentelmi jog szigorúbb kezelését sürgette, több mint száz - túlnyomórészt politikai természetű — bűnügyben fel akarta függeszteni számos szélsőjobboldali képviselő mentelmi jogát —, akkor retorzióképpen a szélsőjobboldal, a nemzetiszocialisták, német nemzetiek és a Landvolk három tagja deklarációk felolvasása után kivonult a birodalmi gyűlésből.