Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.

A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből 249 ér célt, de lázongásai tovább rontják a hangulatot, melyek végül is oda vezettek, hogy Batta Pál lemondott direktori tisztéről» 1767. szeptember 8-án Dunavecsén, idős korára és „sok nyughatatlanságára" hivatkozva jelentette be elhatározását a famíliának, és alig két esztendővel később már nem is volt az élők sorában. De Gedey Ádám is csak egy észten« dővel élte túl.

141 A família útja a XIX. század felé Batta Pál zsarnokinak tartott uralma megszűnt, de nem szűnt meg továbbra sem a közös birtoklás. A família tagjai elárvultnak érzik szinte magukat. A katolikus, Andrásféle lineából való Jelenffy Leonard, aki maga is hosszú ideje szorgalmas képviselője családjának, és aki még a század elején Pozsonyban „nagy veszedelemből" mentette meg a família iratait, 1768. április 25-én Dunavecsén nagy beszédben búcsúzik tőle és így emlékezik meg Batta Pál érdemeiről: „.. . valameddig famíliánknak disze fent marad, sőt, valameddig az mostoha. . . időknek rosdája leveleinket meg nem emészti, mind addig az Urnák nagy érdemei, famíliánknak hálaadó emlékezetéből ki nem törültethetik". A direktorságra Batta Pál második fiát, Bálintot, a hétszemélyes tábla bíráját választják, ő azonban már hangsúlyozza, hogy elfoglaltságai miatt nem tud sok időt fordítani személyes utánjárással a família ügyeire, inkább csak a távolból való irányításra vállalkozik. Az ügyintézés a jegyzővé választott Tihanyi Dánielre marad, a família ügyvédje pedig a vér szerint nem rokon Pongrácz Boldizsárlesz.

142 Ezzel a nemesi „köztársaság" ügyvitele még demokratikusabb lesz. Nincs már olyan szigorú, egyeduralmat képviselő direktor, mint Batta Pál. Az ügyviteli teendők többfelé oszlanak. A família okiratait Batta Bálintra bízzák, aki, mint a királyi tábla bírája, Pesten lakik. Az iratok őrzésére 1771-ben készül az „archivális láda" - az iratok rendezését pedig az új jegyző, Tihanyi János végzi el. Ma is abban a rendben állnak az iratok, mint ő hagyta, a XVIII. század végén.

143 A família megválasztott ügyvédje, Pongrácz Boldizsár pedig, bár nem vérrokon, köze van a famíliához, és az elkövetkező időkben érdekes működést fejt ki. Nemcsak a táblai perekre van gondja. Bár iratok.erről nem szólnak — a családi kapcsolatok alakulásában ott láthatjuk tervei megvalósulását. Pongrácz Boldizsár az ismert, felvidéki nemesi, egyik ágában báróságot is viselő család sarja, országgyűlési követ, aranysarkantyús vitéz, Pest megyei táblabíró, és az evangélikus egyházi küzdelmek egyik fő embere. Nemcsak hírneves ügyvéd, több munka írója is.

144 A családdal úgy kerül kapcsolatba, hogy Földváry Miklós özvegyét veszi nőül. Földváry Miklós az egykori família-direktor, az 1749-ben elhalt Mihálynak középső fia, aki 1768-ban halt meg. Felesége Dacsó Apollónia volt, akinek saját jogon is maradtak 141 Batta Pál haláláról az 1770. ápr. 25—26-án kelt jegyzőkönyv emlékezik meg. 1771. ápr. 25-27-én referálnak Gedey Ádám „halálos betegségéről", míg 1772. ápr. 25-27-én özvegyét említik. 14 »Prot. 1769. ápr. 24-26. ,43

Uo. 1791. ápr. 25-26-iki ülésen jelenti Tihanyi János, hogy az iratokat „új fasciculusokra osztva" rendbe hozta. A famíliagyűlés fáradságos munkájáért 300 forintot szavaz meg neki, míg segítő társának, Sebe József atyafinak 8 aranyat „resolváltak." Az iratokat Pongrácz Boldizsár és Földváry Károly vizsgálta felül. 1 A4

Szinnyei József:Magyar írók, i. m. X. köt. 1389-1390.