Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.
A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből 213 tartja gyűléseit. Itt húzódik meg és kapcsolódik rokonsági szálakkal egyre jobban össze e vármegyék nemességének egy része is. A Tetétleni-család megmaradó tagjaival is mindenekelőtt Egerben találkozunk. 1552-ben, az egyesült, hatalmas török sereg ostromát Európát eltöltő csodálattal vissza• verve, az „egri csillagok" között küzd a vár fokán Tetétleni Pál főlegény is. Itt tartózkodik egy időben a Kelemen-ágból való Tetétleni Ferenc egyik fia, István is. Ő azonban nem a katonai életformát választja. A korszak egyik legnagyobb vagyonú főurainak, az Ecsedi Báthoriaknak familiárisává lesz. Várnagyként szolgál Báthori Miklós országbíró füzéri várában, majd 1568-tól az ecsedi vár udvarbírája lesz. 17 Ebből a familiárisi viszonyból e zavaros korszakban a politikai pártállására is tudunk következtetni. Ura ugyanis, Báthori Miklós, 1526 után János király híve marad Habsburg Ferdinánddal szemben, sőt, a király halála után özvegyéhez, Izabellához csatlakozik. Fivére András azonban az ötvenes években Ferdinánd pártjára viszi át. 1570-ben azzal gyanúsítják a bécsi kormányzás körei, hogy részes a Dobó—Balassa „összeesküvésben", de nem történik baja. 18 Ecsedi udvarbírája tehát Tetétleni István, amikor 1571. december 8-án Ecsed várában megírja végrendeletét, reménykedve ajánlhatja családját továbbra is Báthori Miklós oltalmába. A végrendeletet ugyan a régi, katolikus naptári szokásnak megfelelően „die festi Conceptionis beatissimae Mariae Virginis" kifejezéssel keltezi, de már nem kéri Szűz Mária oltalmát a régi hit szokása szerint, hanem csak Megváltójának nevében „In nomine Domini Jesu Christi Salvatoris mei" rendelkezik. Ebből nyilvánvaló, hogy - mint csaknem az egész ország lakossága ebben az időben — az új hitet, vagyis a lutheranizmust követi, mely a katolikus külsőségeket, szokásokat még egy ideig fenntartotta, a Mária-tiszteletet azonban kezdettől fogva megszüntette. Tudjuk ezenfelül még azt is, hogy az Ecsedi Báthoriak azonnal 1526 után az új hit terjesztői közé tartoztak. Hatalmaskodó nagyurak módjára először nem is szellemi eszközökkel, hanem karddal, felizgatott familiárisaik és jobbágyaik kaszájával-kapájával, templomrombolással és egyházi kincsek szétszórásával kezdte még Báthori Miklós apja, András az új hithez való csatlakozást. 19 A családot nyilvánvalóan mindazok, akik szolgálatukba álltak mint a köznemesi rend tagjai, követték az új hit felvételében. „Először könyörgek az én Kegyelmes Uramnak, az Nagyságos Báthory Miklósnak" - írja latin formuláréval bevezetett, de magyar nyelvű végrendeletében Tetétleni István — „kinek én minden erőmmel és jámborul szolgáltam, hogy az én holtom után az én árva feleségem és gyermekem az még itt nyomorognak az ő nagysága számai alatt, az Istenért és az én jámborul való szolgálatomért, legyen minden kegyelmes oltalommal nékik, mind itt, mind egyebent hagyok ő Nagyságának az én kevés marháczkámbül egy pohárt . . ." 20 A testamentumból nem derül ki, hogy hátrahagyott árvája fiú volt-e vagy leány, de utódairól többé semmiféle okiratban nem olvasunk. Rokonságából is csak Tetétleni17 Vecse, fasc. 1. 1568. szept. 29-én kelt okirat, és Tetétlen, fasc. 1.: 1571. dec. 8-án kelt végrendelete eredetiben és másolatban. 1 8 Wertner Mór: A Báthoryak családi történetéhez. Turul, 1900. évf. 14-15. 1 * A földesúri beavatkozás 1528-ból való, Szatmár és Ecsed környéki brutális lefolyásáról vö. Szekfű Gyula: Magyar történet, Bp. 1939. III. köt. 269-270. 2 "Tetétlen, fasc. l.vö. 17. sz.jegyzet.
