Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből : a Tetétleni–Földváry família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig / 207–260. o.

208 Dümmerth Dezső Bármennyire patriarkális színezetű ez a közös birtoklás, semmi összefüggésben nincs a régi, nemzetségi birtokjoggal, melynek jellegzetessége abban állt, hogy csak fíágon öröklődhetett. A família erőssége éppen ellenkezőleg, a nőági leszármazás fontosságra emelkedésében rejlik, és így jogilag az adománybirtokokhoz fűződik. Fiágon a legtöbb Mohács előtti nemesi család kihal, és ha a leányági jog nem léteznék, aligha beszélhetnénk a nemesi birtokjog és vele a társadalom XIX., sőt a XX. századig is eltartó folytonosságáról. Az alábbiakban egy ilyen fent említett, közös birtoklású família kialakulását és életsorsát kíséreljük meg vázlatosan nyomon követni, hogy ezen keresztül rávilágítsunk a köznemesi társadalom mélyebb szerkezetére, egyik belső, viszonylag rejtett alkotóelemére. A Földváry-famíliát választjuk ki e célra, a dunavecsei és a cibakházi uradalom birtokosait, Pest, Nógrád, Heves, Külső-Szolnok és Abaúj vármegyében fekvő földek urait.

2 Meg kell jegyezni, hogy ők maguk később a megtévesztő „nemzetség" szóval fordították magyarra a latin família fogalmát, és a levéltári iratokban is „Földváry nemzetség" elnevezés alatt szerepelnek. A nemzetség, a genus azonban nem azonos a famíliával. Az előbbi kizárólag fiágon való leszármazottak összességét jelenti, és birtokjogi szerepe éppen a nemzetségi társadalom bomlásával szűnt meg. Itt famíliáról, tehát a későbbi, adománybirtokos joggyakorlattal összefüggő, csupán leány ágon rokon családcsoportról van szó. A Földváry nevet azért viseli e família, mivel a közös birtoklás elve azokhoz a földekhez fűződik, melyeket a XVII. század elején Földváry György (1579-1635) Pest vármegyei szolgabíró és somoskői várnagy gyűjtött egybe, és kizárólag az ő egyenesági utódai alakították ki az osztatlanul birtokló famíliát, férfi és női ágon egyaránt. A Földváry-családon kívül ide tartozik még beházasodás révén az ismert nemesi családok egész sora. Velük együtt birtokol a Libercsey, Komjáthy, Mocsáry, Darvas, Szemere, Zolnay, Batta, Bezzegh, Sréter, Dacsó, a később majd gróf Ráday és a gróf Teleki család gyömrői ága is, rajtuk keresztül pedig, a nemzedékek váltakozásával egyre szaporodva a többi pesti, nógrádi és környékbeli megyék földesurainak csoportjai. így történik, hogy mire a XIX. század beköszönt, a XVII. századi ügyes birtokszerző Földváry György utódai között már több ismert reformpolitikust, írót, közéletben szereplő személyt találunk. Nemcsak a két költő, Ráday Pál és Gedeon származnak e famíliából, hanem gróf Teleki József, a történetíró és a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke, valamint gróf Teleki László, a tragikus sorsú politikus és 2

Pest vm. Lt.: A „Földváry-nemzetség" levéltára. XIII. 2. A felhasznált iratcsoportokat az alábbi rövidítésekben idézzük: V. i. — Vegyes iratok. Gen. = Genealogica. Prot. = Acta Protocolaria Vetustissima Inclytae Familiae Földvaryanorum, I. tom.: 1733-1758, II. tom.: 1758-1774, III. tom,: 1775-1800. (A família gyűléseinek jegyzőkönyvei, melyeket a kötetszám megjelölése nélkül, a gyűlés dátuma szerint idézünk.) Mise. = Miscellaneorum, vegyes jellegű birtokiratok. (Ezek éppúgy fasciculusokra (röv.: fasc.) vannak különítve, mint az egyes birtokok különálló aktacsoportjai, melyekre így hivatkozunk, pl.: Vecse, fasc. 2.; Jenő, fasc. 3. stb. és utána az irat dátuma. Az akták sorszámait helyettesíti a keltezés, mivel a fasciculuson belül a numero megjelölések többszörösen javítva és áthúzva maradtak fenn, minden számsorrend nélkül; aktaszámra való hivatkozás tehát lehetetlen). v