Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - KRÓNIKA - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár 1982. évi (állandó és időszaki) kiállításainak katalógusai : a Magyar Országos Levéltár Anjou-kori pecsétkiállítása, 1982. szept. 22-től / 165–199. o.

196 Krónika A városok élén városbíróból és esküdtekből álló tanács intézte a város ügyeit, bíráskodott a polgárok peres ügyeiben, s írásba foglalta a polgárok magánjogi ügyleteit. A városi hatóság a város nevében és pecsétje alatt bocsátott ki okleveleket. A városi pecsétek olykor a királyi címerből vett vágásokat, kettőskeresztet, gyakrabban városképet, várat ábrázolnak, olykor a város védőszentjének alakját, a lakosság foglalkozására utaló jelenetet. 100. BUDA VAROS PECSÉTJE 1337 Kerek, természetes színű viasz kettőspecsét töredéke (70 mm). A felfüggesztés szerinti hátlapon háromszögű hétszer vágott pajzs. Körirat: • SIGILLVM NÖVI CAST/RIPESTI/ENSIS. A felfüggesztés szerinti előlapon: három tornyos vár képe. Körirat:* S HAC SV/B CONCLAVI P/EST CASTRI VERB A SERATI (Ezen pecsétlap alatt bezárt Pest vár szavai). A pecsét a város 1337. dec. 12-én kelt oklevelén függ, amelyben Weidner János és fivére, Domonkos budai polgárok a Stainmul nevű, a Szentlélek ispotály kertje közelében levő malmuk felét eladják Lóránd budai esküdtnek. Az említett malom Buda egykori külvárosában, Felhévízen volt, az ottani betegápoló Szentlélek rend fó'kolostora és ispotálya mellett, a mai malomtó környékén. A pecsét 1292-től ismert, a tatárjárás előtt használt várospecsét rajzának felhasználásával IV. László (1272-1290) idején vésték. A pecsét köriratában Budát „Pestújvár"-nak nevezik. A Várhegyen ugyanis a tatárjárás után új település keletkezett, amelyet a Várhegyre felköltöző pestiek és a budai váraljaiak hoztak létre. MOL, DL 3110 101. ÓBUDA VAROS PECSÉTJE 1395 Kerek, természetes színű viasz függőpecsét (54 mm). A pecsétmezőben az óbudai királynéi vár látképe, fölötte egy-egy kis címerpajzsban a magyar—Anjou címer és az idősebb Erzsébet királyné | lengyel sasos címere. Körirat: • SIGILLVM CIVITATIS VETERI BVDENSIS. A pecsét Öbuda város 1395. dec. 6-án kelt oklevelén függ, amelyben Bertalan fia Péter, az óbudai Szent Péter egyház prépostjáról, Miklósról végrendeletikig rászállt házat eladja Somogy Balázs fia Jakab óbudai polgárnak. Óbuda 1343-tól lett királynéi bútok, és a városi oklevéladás ez után jöhetett létre. A pecsétet már Erzsébet királyné birtoklása idején véshették, MOL, DL 8109 BAKABANYA VÁROS (Hont m.) PECSÉTJE 1345 Kerek, természetes színű viasz függőpecsétről készült másolat (54 mm). A pecsétmezőben Szent Miklós püspök álló alakja főpapi díszben, mellette csákánnyal dolgozó bányász. Körirat: • S CIVIVM DE CIVITATE MŐTIS PVCAS (sigillum civium de cívitate Montis Pucans). A pecsét a város 1345. aug. 16-án kelt oklevelén függött, amelyben Kadolf királyi bányaispán és a város bérbevettek a garamszentbenedeki apátságtól az új királyi bányarész mellett egy folyót, hogy ott malmokat építhessenek, nyilván a kibányászott érc zúzására. MOL, V 8-343 (DF 237039)