Levéltári Közlemények, 53. (1982)

Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - KRÓNIKA - Bándi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár 1982. évi (állandó és időszaki) kiállításainak katalógusai : a Magyar Országos Levéltár Anjou-kori pecsétkiállítása, 1982. szept. 22-től / 165–199. o.

168 Krónika Anjou—magyar címer. A leírt pecsét I. Károly 1323. márc. 29-én kelt oklevelén függ, amelyben Geuchul soproni polgárt megerősíti az Ikva mellett fekvő Petri nevű föld birtokában. Második nagypecsétjét Károly 1323-tól 1330-ig használta. 1330-ban a havasalföldi hadjárat során Basarab havasalföldi vajda tőrbe csalta a király seregét. A király maga úgy menekült meg, hogy egyik vitézével, Héderváry Dezsővel fegyverzetet cserélt. Endre székesfehérvári prépost, királyi alkancellár is ottveszett a csatában, s a nála levő királyi pecsétnyomó erveszett. A pecsét hátlapját másolatban mutatjuk be. MOL, DL 2078, V 8-146 (DL 1783) 3. I. KÁROLY KIRÁLY HARMADIK NAGYPECSÉTJE 1332 Kerek, kissé sérült, természetes színű viasz kettőspecsét (110 mm). A pecsét előlapján az uralkodó trónszéken ülő alakja a koronázási jelvényekkel. Az előző nagypecséttől eltérően a kormánypálcát tartó bal keze nem a térdén nyugszik, hanem ki van nyújtva. Az országalmát tartó jobb kezét viszont a térdén nyugtatja. A trónszék formája is eltér az előző pecsététől. A trónzsámoly mellől hiányzanak az oroszlánok. A trónkárpitot Anjou-liliomok és magyar vágások díszítik. Kétoldalt egy-egy kis háromszögű pajzsban az Anjou—magyar címer. Körirat: + KAROLUS DEI GRA HUNGARIE DALMACIE CROACIE RAME SUIE GALICIE LODOMERIE. A körirat a pecsét hátlapján folytatódik: • COMANIE BULGARIEQ REX PNCES SALERNITAN AC HONORIS AC MOTIS SCI ANGELI DNS (Karolus dei grácia Hungarie Dalmacie Croacie Rame Seruie Galicie Lodomerie Comanie Bulgarieque rex princeps Salernitanus ac honoris ac Montis Sancti Angeli dominus). A hátlapon 10 karéjban damaszkolt mezőben a háromszögű nagy pajzsban kettőskereszt, a fölé helyezett kis pajzsban az Anjou-magyar címer. A nagy pajzs két oldalán egy-egy sárkány. A leírt pecsét a király 1332. nov. 26-án kelt oklevelén függ, amelyben Nagymartom Pál országbírót és fivérét, Lőrincet megerősíti a Sopron megyei Széleskút birtokban, kiemelve Lőrincnek a havasalföldi hadjáratban szerzett érdemeit. Harmadik nagypecsétjét Károly 1331-tól 1342.-ig használta. A harmadik nagypecsét nyomóját a sienai Pietro de Simonis ötvös, szepesi várnagy és alispán készítette. Az új pecsét elkészítéséért a király a Szepes megyei Jemnik birtokkal jutalmazta. (Ugyanez az ötvös készített I. Károly apósának I. (tokietek) Ulászlónak pecsétnyomót.) I. Károly pecsétjének hátlapját másolatban mutatjuk be. MOL, DL 2733, V 8-147 4., I. KÁROLY KIRÁLY GYURŰSPECSÉTJE 1329 Az oklevél hátoldalára nyomott kerek, kissé letöredezett szélű vörös viasz gyűrűspecsét (kb. 8 mm). A pecsétmezőben K betű, a király nevének kezdőbetűje. Körirat: • S SECRETUM (sigillum secretum). A leírt pecsét I. Károly király 1329. dec. 13-án Visegrádon kelt parancslevelén van, amelyben meghagyja a nádornak, országbírónak és más bíráknak, hogy Zalaszegi Pált ne zaklassák az udvarnokok földjeinek visszafoglalásakor történtek miatt. 1326 és 1342 között számos oklevélen megtaláljuk Károly király e gyűrűspecsétjének nyomát vagy maradványát. Gyakori használatáról tanúskodik, hogy hamisítására is kísérletet tettek. 1336-ban egy per során Nagymartom Pál országbíró előtt olyan oklevelet mutattak be, amelyen I. Károly állítólagos gyűrűspecsétje volt, de sem a király, sem a gyűrűspecsétes oklevelek kiállításánál közreműködő speciális nótárius, sem az udvarban levő többi méltóságok nem emlékeztek az oklevélre, az oklevél írása, stílusa is eltért az udvari gyakorlattól, a pecsétjéről pedig gondos vizsgálattal megállapították, hogy különbözik a király kezén levő pecsétgyűrű lenyomatától. MOL, DL 66111