Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 1. - Szabó Péter: Heraldikai elemek és triumphus motívumok a királynéi és a fejedelemasszonyi prezentációban / 111–121. o.
114 Szabó Péter Az udvari élet és művészet centruma a század második felében áthelyeződik Erdélybe. Bethlen Gábor gyulafehérvári és kassai fejedelmi székhelyén már egy önálló karakterű, Mátyás budai humanista központjára is tudatosan visszatekintő késő reneszánsz udvari élet jelentkezik. Ebben az udvari életben már egy jóval differenciáltabb tartalommal és célokkal, formaadással bukkan fel a triumpháló menet, a témánk szempontjából érdekes fejedelemasszonyi prezentáció. Az antik triumphusok konkrét ismeretét, újraolvasását a XVII. sz. elején, az ország romlásán elmélkedő, hitvitázó irodalom (az ecclesiastico-politicus könyvek) megszaporodása biztosította elsősorban. A hitvitázó irodalom a történelemhez fordul tanulságokért, követendő előképekként jelennek meg a múlt erős kezű „pogány fejedelmei". így például az evangélikus sárvári prédikátor, Magyari István a katolikusok ellen írt, Erdélyben is visszhangra talált az „Az országoknak való sok romlásoknak okairól" c. művében (1602) Julius Caesart emeli ki a régi római hadvezérek közül azzal a céllal, hogy a kortárs uralkodók számára mintának mutassa fel erényeit. 17 A hitvitázó irodalom mellett ugyancsak megsokasodó államelméleti művek fordításaiban, így mindenekelőtt az I. Jakab angol király által írt, 1612-ben lefordított „Királyi ajándék" c. könyvben a fejedelem mint az állam megmaradásának a záloga, félisteni magasságban jelenik meg. 18 Gyakran forgatott könyv Bethlen környezetében Machiavelli Fejedelme is. 19 A monarchikus idea elméleti megokolásának talaján az erdélyi fejedelem történeti sikereinek felerősítésében az udvar ceremóniái hatalmas pompával zajlottak le. Bethlen Gábor első feleségének, Károlyi Zsuzsannának a halála után másodszor is házasságot kötött 1626. március 2-án Kassán. A fejedelem házasulási tervei mögött konkrét szővetségalakítási szándékok húzódtak meg. A házasság útján történő szövetségre lépés a Habsburg-házzal még 1625-ben meghiúsult. Bethlen alőször a császár idősebb, majd a fiatalabb leányára nézve kap II. Ferdinándtól elutasító választ. A császár bizalmatlan a fejedelemmel szemben, A Habsburg-ház spanyol ága a létrejövő házasság esetében szükségesnek tartja Bethlen azonnali áttérését a katolikus hitre, ezzel együtt a királyi cím megadását, természetesen a szentszék véleményének figyelembevételével. A spanyol ág kívánalmai azonban maguk után vonnák — II. Ferdinánd érdekeit keresztezve — az erdélyi rendek szabad királyválasztási jogának elismerését. 2 ° Bethlen követei utasításuk szerint a sikertelen leánykérés után a brandenburgi választó udvarába veszik útjukat, s itt György Vilmos elector húgának, Katalinnak a kezét kérik meg fejedelmük nevében, most már sikerrel. A „per procuram" házasság Berlinben már ténylegesen egy szövetség megpecsételését jelentette. Bethlen ezzel a házassággal a svéd királlyal, Gustav Adolffal került rokonságba, akinek felesége szintén a brandenburgi házból került ki. A menyasszony és kísérete Bethlen követeivel 1626 februárjának elején kel útra, s március 1-én ér Kassára, Bethlen fejedelmi székhelyére. Az 1625 nyarán még a Habsburg-házasság gondolatát "Szemelvények a XVII. sz. első felének magyar irodalmából. (Szerk.: Khniczay Tibor.) Bp. 1959.2. 1 t Kerecsényi Dezső: Fejedelmek órája. Prot. Szemle 1929. 619-622. 19 Kemény János: önéletírása és válogatott levelei. Bp. 1959. V. Windisch Éva előszavában 20. cs. 45. 20 Szalay László: Magyarország története. Bp. 1865. IV. 595.
