Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FORRÁSKÖZLÉS - Fábiánné Kiss Erzsébet: Duschek Ferencnek az 1848–1849-i működéséről az osztrák bíróság számára írt összefoglalója, 1850 / 267–312. o.
Duschek Ferenc 1848-1849-i működése 281 Nach der' kurzen Amtirung des Gr. Ludwig Batthyányi 2 3 als alleinigen Ministers, übernahm die Regierung der von den beiden Häusern hiezu gewählte Landesvertheitigungsausschuss. m24 Die Unterstaatssekxetäre der Ministerien erhielten am lten 8ber (October) 848. den beiliegenden schriftlichen Befehl, 2 s den permanenten Ausschussitzungen beizuwohnen, mit der ausdrüklichen Drohung: dass im Nichtbeobachtungsfalle Behufs der Ergreifung strengerer, und schleuniger Massregeln dem Landtage hierüber die Anzeige werde erstattet werden. Ich bath mich von dem mit der Besorgung meiner sonstigen Geschäfte ohnehin nicht vereinbarlichen fortwährenden Besuche dieser Sitzungen zu entheben; man gewährte meinem Ansuchen nur in so weit, dass man mir gestattete, täglich nur einmal zu jener Zeit zu erscheinen, wenn ich meine dringenden Geschäfte beendet habe. Der Landesvertheitigungsausschuss war Anfangs nicht organisirt, und ohne eigentlichen Vorstand; Kossuth führte aber gewöhnlich den Vorsitz, und wurde erst später zum wirklichen Präsidenten gewählt, und — nachdem sein Plan, ein Triumvirat zu bilden, an Paul Nyárys Widerstand scheiterte, der Beschluss gefasst, die Leitung der Ministerialgeschäfte an die Ausschussmitglieder zu vertheilen. Ich hoffte damals Gelegenheit zu finden, mich von dieser ungesezlichen Verwaltung loszumachen; man konnte sich indessen über die Zutheilung der Geschäftszweige nicht vereinigen, und ich war nothgedrungen, die Leitung des Finanzministeriums unter der Oberaufsicht Kossuths fortzusetzen. 26 In den Sitzungen des Landesvertheitigungsausschusses nahm ich nur an jenen Angelegenheiten theil, welche meinen Dienstzweig betrafen; in die politischen Angelegenheiten mischte ich mich durchaus nicht, die Fälle ausgenommen, wo es sich um Anwendung terroristischer Massregeln handelte, die zu bekämpfen ich mir ungeachtet dessen zur Pflicht rechnete, dass ich in den Sitzungen kein Votum hatte. Ein solcher Fall war insbesondern bei der wiederholten Berathung der Frage der kaiserlichen] Kriegsgefangenen, wobei ich das Vergnügen hatte, wesentlich dazu beizutragen, dass die 4-én. Az udvar nem támogatta a nádornak ezeket az elképzeléseit a krízis megoldására. Erről részletesen ír Károly Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. Bp. 1932. 1. köt. 110—112. lapokon (és II. köt. Irományok 6., 9. sz.). 2 3 Szept. 12. és okt. 2. között. Batthyány lemondásának oka volt, hogy az udvar nem fogadta el az általa a kormányalakítás feltételeiként megjelölt kívánságokat (lényege Jellasics kiparancsolása az országból), valamint a politikai események: Lamberg küldetése és meggyilkolása, Majláth György helytartói kinevezése, az országgyűlés elnapolása, és végül az, hogy személyesen sem érte sl az udvarral a helyzet tisztázását. 24 A minisztérium lemondásával kapcsolatban is vannak eltérések a pontos dátumot illetően, és ugyanígy különféle napot jelölnek meg az egykorú források, valamint az irodalom a Honvédelmi bizottmány keletkezésére. Általánosan szept. 21. a szokásos dátum, amikor a Bizottmány képviselőházi tagjait választották meg: Kossuth, Nyáry, Madarász László, Patay, Zsembery, Pálffy János. Később tagok lettek még Mészáros Lázár és Szemere Bertalan. Duschek arról beszél, hogy mindkét ház választott tagokat a bizottmányba. Ez okt. 4-én következett be, amikor a felsőház is delegált tagokat: Eszterházy Mihályt, Jósika Miklóst, Somsich Pongrácot. Utóbbi nem vállalt részt a bizottmányi munkában. Két személyt, Perényi Zsigmondot és id. Pázmándy Dénest, már korábban kiküldött a felsőház a tanácskozásokon való részvételre. 25 OL, OHB iratai, 1848: 806. ein. sz. (H 2.) okt. 1. A szigorú elbánás, ameljy Duschekre „fenyegetőleg" hathatott, az addig is meglevő felelősség eszméjében volt: kötelességmulasztás esetén a Bizottmány az országgyűlésnek tett volna panaszt a minisztériumok ellen. (A minilsztérium ezt megelőzően is az országgyűlésnek volt felelős.) 26 Duschek állításának megfelelnek kutatási eredményeink is: ugyan szó volt arról, hogy a Bizottmány tagjai között szétosztva a feladatokat, újra minisztériumi keretek között működnek majd, de ez nem sikerült részben személyi, részben politikai ellentétek miatt. Egyedül Madarász László hozott létre feladatkörét ellátó külön hivatali apparátust, a belügyi rendőri és a kereskedelmi minisztériumi postai osztályból, valamint újonnan kinevezettek bői.
