Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Bakács István: A Magyar Országos Levéltár iratanyagának változása : iratgyarapodás és csökkenés, 1875–1975 / 111–126. o.
116 Bakács István Az 1723. évi XLV. te. felhatalmazta az Archívum regnicolare-t, hogy magánosoktól átvehet megőrzésbe iratokat. Ennek a joggyakorlatnak folytatását az 1872. évi ankét is fontosnak tartotta. 5 6 így kerül az Országos Levéltár őrzésébe még a századforduló előtt a Keglevich, 57 a Theöke, 58 Jekelfalussy, 59 Csicseri, 60 Mokcsay, 61 Újhelyi, 62 és Nagyidai 63 családok levéltára (a mai P szekció első fondjai), nem egy közülük jelentős 1526 előtti okleveles anyaggal. De a kisebb terjedelmű, pár darabból álló letétek átvételétől sem zárkóztak el. Ezeket már korábban is a Ladula RRR jelzet alatt, „Acta privatorum"-ként helyezték el. Amikor 1892-ben Bérezik Árpád a Klöcz család nemeslevelét adja megőrzésbe, 64 került sor a már elhelyezett iratok provenienciák szerinti szétosztására, ill. jegyzékbe foglalására. 6 s Ettől az időtől kezdve 1934-ig a Ladula RRR jelzet alá közel másfélszáz tételben helyeztek el megőrzésbe átvett, főként egyes iratokat vagy pár darabból álló családi letéteket, egy-két esetben azonban nagyobb fondokat is. 66 Átvett a Levéltár olyan iratokat, fényképeket, kéziratokat is, amelyeket zárt letétként kívántak kezeltetni, s nem kívánták kutatók rendelkezésére bocsátani. Ilyen volt pl. a Szent Istvánbazilika zárókövében elhelyezett okirat másolata, 6 7 a húszas években a Smith Jeremiásféle ösztöndíj alapító oklevele, 08 s ilyenként kezelték a már említett platina rudat és kilogramm súlyt. Hangsúlyoznunk kell, hogy az Országos Levéltár a családi levéltárak átvételét kizárólag az 1723. évi XLV. te. szellemében tartotta feladatának, tehát csak akkor, ha letétként kezelhette. 69 Erre igen jellemző, hogy amikor a Kolosy család ajándékképpen adta át iratanyagát s a rendezés során megállapítást nyert, hogy az csak peres, gazdasági és személyi jellegű iratokból áll s köztörténeti szempontból - akkori felfogás szerint — nem értékes forrásanyag, átadják a Magyar Nemzeti Múzeumnak. 70 Pauler Gyula figyelmét azonban nem kerülte el, hogy a bécsi pénzügyi levéltárban, a Hofkammerarchívban jelentős mennyiségű Magyarországra vonatkozó iratanyag van, ezek VIII. te. 2. és 6. § alapján 1890-ben cserélnek ki. Minthogy 1908-ban felállították a Magyar Kii. Központi Mértékügyi Intézetet, az Országos Levéltár 1916. január 31-én azt javasolta, hogy a súly-és mértékmintákat vegye át az Intézet, minthogy az feladatkörébe tartozik s az Országos Levéltár még az új épületben sem tud gondoskodni ezek megfelelő elhelyezéséről. Ez az átadás 1916-ban meg is történt. (OL 743/1890., 1511/1915., 613/1916. 530/1917. asz.). S6 Miskolczy Lm. 15.1. 5 7 OL (661/1880.) I. 12/1880. asz. Az átvétel Kistapolcsányban történt. S8 OL (226/1881.) I. 68/1881. asz. S9 OL (1683/1882.) I. 601/1882. asz. 60 OL (958/1883.) I. 185/1883. asz. 6 * OL (1235/1883.) I. 238/1883. asz. 6 2 OL (1706/1897.) I. 304/1897. asz. Az átvétel Tiszaújhelyen történt. 63 OL (1428/1898.) I. 221/1898. asz. Az átvétel Verbőcön történt. 64 OL (1239/1892.) I. 243/1892. asz. 6 s OL (1248/1892.) I. 243/1892. asz. 66 így az Abele család 0,56, a Mattyasovszky család 0,42 iratfolyóméter terjedelmű iratanyagát 95., ül. 151. sz. alatt. OL 811/1925-, 584/1934. 67 OLI. 162/1908. 68 OL 184/1927. 6 9 OL (2573/1913.) 530/1927. asz. 70 OL (978/1901.) 80/1936. asz. 4
