Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései / 31–96. o.

A levéltári rendezés általános kérdései 65 A nem levéltári anyagot lehetőleg el kell különíteni a levéltáritól, ez azonban nem feltétlen követelmény. Alacsonyabb szintű levéltári egységekben is maradhat nem levéltári anyag, pl. egy család vagy egy személy iratai mellett az iratképzőket ábrázoló fényképek. A szekció felső szintű, nagyobb terjedelmű levéltári egység, amely valamilyen alapon összetartozó levéltárakat, illetve fondokat foglal magában. Egy szekcióba rendszerint több levéltár tartozik, de nagy terjedelme vagy sajátos jellege alapján egyetlen levéltár is minősülhet szekciónak. Egyetlen fondot nem szoktak szekciónak minősíteni. Az alap, amelyen valamely szekció levéltárai vagy fondjai összetartoznak, amely az illető szekció sajátos jellegét meghatározza, többféle lehet. Az egyik ilyen alap a történeti. A Magyar Országos Levéltárban több szekció erre az alapra épült. Ilyen pl. a Magyar kincstári levéltárak című E szekció, amely azokat a levéltárakat és fondokat tartalmazza, amelyek történetük során a magyarországi kincstár őrizetébe kerültek. Ez a szekció történeti levéltári egység. Másik ilyen alap a szervezeti. A Magyar Országos Levéltár Magyar kancelláriai levéltár című A szekciója pl. azoknak a szerveknek vagy személyeknek a fondjait tartalmazza, amelyek a magyar királyi udvari kancelláriával szervezeti kapcsolatban állottak. Ez a szekció szervezeti levéltári egység. Egyben arra is példa e szekció, hogy egyetlen levéltár is minősülhet szekciónak, terjedelme és jellege alapján. További ilyen alap az időrendi. A Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjtemény című Q szekciója pl. a mohácsi ütközet (1526) előtti iratokat (többnyire okleveleket) tartalmaz, ez a szekció időrendi levJltári egység. További ilyen alap a fondképzoi. A Magyar Országos Levéltár Gazdasági levéltár című Z szekciója pl. gazdasági szerveknek a fondjait tartalmazza. Ez a szekció fondképzoi levéltári egység. Ugyancsak egyetlen levéltár tartozik hozzá, e levéltár fondjai azonban úgy vannak csoportosítva, hogy egy-egy fondcsoport lényegében levéltárnak tekinthető. Lényegileg tehát több levéltár alkotja a szekciót. További ilyen alap az iratfajtai. A Magyar Országos Levéltár Térképtár című S és Tervtár című T szekciója pl. térképeket, illetve tervrajzokat tartalmaz. E szekciók iratfaj tai levéltári egységek. Olykor nem csupán egy, hanem több alapja is van valamely szekciónak. A Magyar Országos Levéltár fentebb említett A szekciója pl. nemcsak szervezeti, hanem történeti alapon is alakult, nemcsak szervezeti, hanem egyben történeti levéltári egységnek is tekinthető. Vagy pl. az ugyancsak fentebb említett Q szekció nemcsak időrendi, hanem iratfajtai alapon is szekciónak, nemcsak időrendi, hanem egyben iratfajtai levéltári egységnek tekinthető, mivel a Mohács előtti iratok túlnyomó többségükben azonos fajtájú iratok, oklevelek. A szekció általában nem természetesen alakult, hanem mesterségesen alakított levéltári egység. Rendszerint alsóbb szintű levéltári egységek, levéltárak és fondok összevonásából keletkezik. Szekciót nem minden levéltári intézmény alakít ki, vagy ha ki is alakít, nem nevezi azt szekciónak. Nem véletlen, hogy a fentebb említett példák mind a Magyar Országos Levéltár szekciói. Magyarországon más levéltári intézményben nincsenek szekciónak nevezett levéltári egységek, tudomásom szerint külföldön sincsenek. Lényegében szekciónak tekinthető levéltári egységeket nálunk is, külföldön is kialakítanak, de nem így, hanem más néven, általában fondcsoportoknak vagy levéltáraknak nevezik azokat.Levél5 Levéltári Közlemények 1980-81