Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: The American Archivist, Vol. 42., 1979 / 348–349. o.

Folyóiratszemle 349 science data archives). Ilyeneket rendszerint egyetemek és kutatóintézetek alapítanak és tartanak fenn. Ezek némileg különböznek a többi levéltártól, de vannak közös problémáik is. Az ilyen levéltárak tudatosan gyűjtik az őket speciálisan érdeklő adatokat. A cikk azt is vizsgálja, milyen módon lehet az ilyen levéltárakban komputereket használni. — ALAN CALMES leírja, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a National Archives and Records Service A l-es rendszerével, amely komputerek segítségével egyesíti a Nemzeti Levéltár fondjainak inventáriumait. E rendszer 1976 óta működik. A cikk leírja a rendszer működését s ismerteti a működtetés költségeit is. A magas költségek miatt arra a következtetésre jut, hogy a levéltári feltáró segédletek automatizaciojat óvatosan kell végezni, és tekintettel kell lenni arra is, hogy van-e elég idő, ember és pénz arra, hogy a feltáró segédlet információit olvasható formába öntsék. — DAVID BEARMAN a levéltári információk gépesítéséről ír. A szerző a biokémia és molekuláris biológia forrásait feltáró levéltári programban tevékenykedett, s e ténykedésből vont le következtetéseket. Megvizsgálja, hogy az automatizáció mennyiben szolgálja a kutatás kitűzött céljait, hogyan kell az automatizált rendszereket alkalmazni. (Megnyugtatja a levéltárosokat: nekik nem kell érteniük a komputertechnikához, csak intézményük szükségleteit kell ismerniük.) Megmagyarázza, hogy miben különböznek a különböző komputerrendszerek, hogyan hozzák kapcsolatba a szükségleteket és a komputerrendszereket, melyek a legfontosabb és a másodlagos kritériumok e téren. E tényezők mérlegelése után kell dönteni arról, hogy alkalmazható-e az automatizált rendszer, s ha igen, melyik. - RAYMAN L. SOLOMON rövid cikke a bírósági iratok jogtörténeti jelentőségéről ír. A levéltárosnak meg kell ismernie az alsóbb bíróságok rendszerét, hogy e fontos forráscsoportot feltárja és használhatóvá tegye. A szerző jogtörténész, s szerinte az összes kormányszintű igazságügyi iratot meg kell őrizni. Felsorol több megőrzendőnek tartott alsóbb bírósági iratfajtát. - CATHY DE LORGE az Oregoni Történelmi Társulat közel 1000 épülettervet tartalmazó, több mint 15 000 darabból álló tervtárát ismerteti. - RONALD J. PLAVCHAN a London külvárosában, Kew-ben épült új központi levéltár épületét és berendezését ismerteti. A raktárak a három felső emeleten vannak, s emeletenként kb. 79 650 négyzetláb területűek. No. 3. RICHARD J. COX tanulmánya Baltimore város levéltárának történetét ismerteti, megalakulásától (1729) 19794g. - JOHN FLECKNER egy új segédlettípussal foglalkozik (records surveys), amely a különböző levéltárakban található iratsorozatok kartonjait tartalmazza. Ezek közlik az iratsorozatokról feljegyzett főbb tudnivalókat. - JOHN E. BURNS cikkében már következtetéseket von le az ilyen segédletek eddigi használatából, s megállapítja, hogyan lehet egy-egy államra kiterjedően ezeket a segédletrendszereket létrehozni, kezelni és felhasználni. - GEORGE MARIZ a nevezett segédlettípusok felhasználásának módjaival foglalkozik, s cikkéhez mellékel egy ilyen kartont is. - MICHAEL STEPHEN HINDUS szerint az eddigiekben ismertetett segédlet legfőbb célja, hogy feltárja a levéltárosok és a kutatók előtt, hogy mit hol lehet megtalálni, milyen források léteznek egy bizonyos tárgykörben. Ezt az elsősorban kereső segédletet e cikkében bizonyos források megmentése szempontjából is hasznosnak tartja. A Massachussets-i XVII. századi felsőbírósági iratok esetében például felhívta a tudósok figyelmét egy már elveszettnek hitt forrásanyag használhatóságára, s általánosságban is felhívta a figyelmet az ilyen források megmentésének fontosságára. — FRANCIS X. BLOUIN JR. hosszabb könyvrecenziót közöl Alfred D. Chandler Jr. gazdaságtörténeti művéről, amely az amerikai üzleti élet „menedzser-forradalmáról" szól, s a recenzens szerint igen fontos a vállalati iratok értékelése szempontjából. - A recenziót az 1977. évi levéltárügyi bibliográfia követi. No. 4. HUGH A. TAYLOR hosszabb tanulmánya a képek történeti forrásértékéről és a levéltárak által gyűjtendő képekről szó. - DAN H. FENN Jr. érdekes fényképekkel illusztrált cikkéből az új Kennedy könyvtárat ismerhetjük meg. A könyvtárban egyebek között 115 000 fényképet és 6 millió láb hosszúságú filmet őriznek. - LAWRENCE J. McCRANK tanulmánya a levéltárosképzés egyik fontos kérdésével foglalkozik: hogyan lehet a történettudományi és a levéltártani tanulmányokat integrálni a levéltárosképzésben? - NANCY E. PEACE és NANCY FISHER CHUDACOFF a levéltárosok és könyvtárosok közös feladatairól és közös képzéséről szól. - A kisebb cikkek közül figyelemre méltó LANCE J. FISCHER-é, aki a síket levéltári kutatók problémáit taglalja. A cikk szerzője levéltáros és emellett — siket is. Borosy András