Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FORRÁSKÖZLÉS - Fábiánné Kiss Erzsébet: Duschek Ferencnek az 1848–1849-i működéséről az osztrák bíróság számára írt összefoglalója, 1850 / 267–312. o.

Duschek Ferenc 1848-18494 működése 299 Die in der Absicht, hiedurch das Volk der Insurrektionsregierung geneigter zu machen, wiederholt urgirte Herabsetzung des Salzpreises,

79 der beabsichtigte Verkauf der Staatsgüter, die schon zugesprochene Vertheilung des Grundeigentums an verwundete, und verdiente Militärs,

8 ° habe ich, nicht ohne Kampf, und Anstrengung, verhindert. Nachdem ich die Verwaltung der Patrimunial, und übrigen Güter der höchsten Mitglieder des Kaiserhauses als sogenanntes Staatseigenthum übernehmen musste, so habe ich diese wenigstens so geführt, dass weder in den Verwaltungsorganen, noch in der Administration selbst eine Änderung statt fand, Alles möglichst in seinem alten Bestände belassen wurde. az Országos honvédelmi bizottmány okt. 21-én elrendelte, hogy az őszi események után emigráltak fizetését, akik alapos ok vagy engedély nélkül távoztak, fel kell függeszteni. OL. Pénzügyminisztérium, Só- és pénztári osztály (H 25.), Pénztári szak, 1848: 1. kútfő, 44. tétel. - Duschek valóban igyekezett akadályt támasztani e rendelkezés elé, mondván, hogy ez Ausztriával való megegyezés tárgya, hiszen magyar pénztárat kell kijelölni a fizetésre és az illetőknek be kellene az országba költözni, de mindennek a politikai és hadi események miatt akadályai vannak. OL OHB iratai (H 2.) 1848: 2902. ein. sz. nov. 12. Ha Duscheknek 1848-ban sikerült is a rendeletet meg nem történtté tenni - és ebben a Bizottmány másirányú elfoglaltsága is segítségére volt-, 1849-ből számos esetet ismerünk arról, hogy a függetlenségi nyilatkozatot el nem ismerők fizetését beszüntették. L. KLÖM 15. köt. von. részek. 7 9 A sóár leszállítása korántsem volt olyan erős követelése Kossuthnak a minisztérium felállítása után, hiszen az ország jövedelmének igen nagy és biztos részét képezte. Kossuth nézeteit erről igen szemléletesen mutatja a költségvetéssel kapcsolatban az országgyűlés előtt tartott miniszteri előadása. Beér-Csizmadia i. m. 748-751. o. „Ha ekkorig a só árának leszállítása sürgettetett, csupán a leszállításbóli könnyebbség eszméje forgott szem előtt, s nem egyszersmind az is, hogy a kincstár jövedelmeiben ez által eredendő hiányt mással pótoljuk. Mert a kincstár nem a mi kincstárunk volt, arról nekünk nem számoltak, javunkra nem fordították; annak tehát jövedelmeit nem szaporítani, hanem kevesebbítésekkel a közterheken enyhíteni volt eddigi Statusphilosophiánk." Uo., 749. o. Ezzel ellentétben Duschek meghamisítva adta elő a sóár leszállításának kérdését a a bíróság előtt, hogy a maga szerepét kedvezőbb színben tüntesse fel. A Habsburg-uralkodói háznak kincstáruk érdekében a sóár emelése volt fontos. „Die Herabsetzung das Salzpreises war eine von Kossuth schon zur Zeit als er noch das Finanzministerium führte, gehegte Lieblingsidee. Damals bekämpfte ich dieselbe damit, dass ich die aus dem Saünare entspringende Einnahme als eine für den Staat unentbehrliche darstellte. Später jedoch wollte Kossuth von dieser Idee nicht mehr abgehen, und ich konnte ihn nur mehr dadurch davon abbringen, dass ich ihm eine systematische Durchführung derselben versprach mit der wirklichen Ausführung aber zögerte. Dass durch eine solche Massregel die Anhänghchkeit des Volkesan Kossuth einerseits ungemein gesteigert andererseits aber der k.k. Regierung vielfache Schwierigkeiten darin gelegt worden wären .. ." (565. fol.) Az iratokat átvizsgáló bizottság sem talált sok adatot a sóár leszállítására. Ezek voltak: egy 1848. jún. 4-ről kelt intézkedés a tengerparti terület sóárának leszállításáról (835. P.M.sz.), valamint egy szóbeli emléket jegyeztek fel arról, hogy a Bánságnak a forradalmi erők általi 1849-i visszafoglalása idején szó esett a sóár leszállításáról, de Duschek beavatkozása nyomán „der Missbrauch alsogleich abgestellt" wurde. Duschek-per, 323. fol. 80

Az elkobzott birtokok kezelésére számos adatot tartalmaz a Pénzügyminisztérium 1849-i iratainak jogügyi szakosztályaként jelölt anyag. Jelzete: H 29- 34-36. csomók. A lefoglalás körüli eljárásról, az Igaz ságügy minisztérium és a Pénzügyminisztérium feladatkörének elhatárolásáról szól Kossuth 1849. ápr. 19-i intézkedése. KLŐM, 15. köt. 49-50. o., valamint 49. o. 2. sz. jegyzet. Továbbá: Vukovics igazságügyminiszter rendelkezései a hazaárulók javai lefoglalása körüli egységes eljárásról, 1849. máj.-jún. Közlöny, 1849/108. sz., 142. sz. máj. 18. és jún. 27. - Osztrák részről az iratátvizsgáló személyek azt állapították meg, hogy a lefoglalt javak esetében is tudott segíteni Duschek a volt földesúr érdekében azzal, hogy számára megbízható személyeket küldött ki a leltár felvételére, a javak kezelésének irányítására. Ezáltal a régi kamarai szabályok szerint járhatott el, amint erre saját előadása szerint a kincstári gazdálkodás minden területén törekedett. Duschek-per, 323-324. fol. — A zárolt, lefoglalt javak összeírása, áttekintése még a minisztériumok számára is körülményes volt, mert pl. 1849. ápr. 21-ig nemcsak a Honvédelmi bizottmány vagy az Igazságügyi Minisztérium, hanem