Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - FORRÁSKÖZLÉS - Fábiánné Kiss Erzsébet: Duschek Ferencnek az 1848–1849-i működéséről az osztrák bíróság számára írt összefoglalója, 1850 / 267–312. o.

270 F. Kiss Erzsébet Ez az anyag nem ismeretlen a magyar történeti irodalomban, sőt a közvélemény előtt sem. A Magyarország c. lap 1917-ben folytatásban közölte Duschek 1850. júliusi kihallgatási anyagát, Kacziány Géza újságíró bevezetésével, fordításban.

10 A bevezetés ismertette Horváth Mihály, Kossuth és br. Vay Miklós (1848-as koronaőr, erdélyi kormánybiztos) Duschekről alkotott véleményét, Jósika báró már említett leírását. A közléshez fűzött kommentárok szenvedélyesen Duschekkel szemben foglaltak állást. Ha lehet, még szenvedélyesebb hangvétellel, ugyancsak Duscheket elítélően ismertette ezt a peranyagot Steier Lajos aHaynau ésPaskievics című, levéltári kutatások alapján készült munkájában.

1 x Steier, akit annyira elragadott indulata, hogy azt a kifejezést is használta Duschekre, hogy „két szék közé a pad alá esett", voltaképpen teljesen a néhai volt pénzügyminiszter beszámolójának hatása alá került. Duschek ugyanis erősen túlozta szerepét az államügyek irányításában, hogy kedvezőbb elbírálásban részesüljön az osztrákok részéről. Steiemek ezért az a véleménye alakult ki, hogy „a magyar katasztrófának legveszedelmesebb előidézője, legnagyobb okozója ő volt".

12 Duschek Ferenc 1797. augusztus 28-án született Radovesnicében (Bidsovi kerület, Csehország).

13 Korán Magyarországra került; iskoláit Egerben, Pesten végezte el. A magyar kamara szolgálatába lépett, s megjárta az alsóbb lépcsőfokokat is: 1819-1823 között fogalmazó-gyakornok, 1823-1827 között fogalmazó, 1828-tól 1830-ig titkár volt. Bécsbe 1831-ben került; előbb a kancelláriában dolgozott titkárként, majd 1838-tól az államtanácsi hivatalnoki karban, végül 1845-től a magyar udvari kamara második alelnöke lett Budán.

14 Az első alelnök főrangú volt, gr. Almásy Móric; a második alelnök a pontos, szakszerű hivatali ügyvitelre felügyelt. Duschek külsőre nem volt vonzó; Jósika leírása szerint „gross und gut gebaut, und mit einer Physiognomie, die nichts weniger als regelmässig ist. Sie erinnert etwas an die Affenrace und ist sehr von Blattern zerrissen. Dennoch macht sein Aeusseres im Ganzen keinen unvorteilhaften Eindruck . . ."*

5 Kacziány említett bevezetője szerint nem maradt fenn e leíráson kívül arckép róla, de figyelmét elkerülte, hogy egy Jókai által is szerkesztett 1848-as emlékkiadványban található rajz Duschekről.

16 Duscheket jó főnöknek tartották. Szigorú volt ugyan, de mindenkivel udvarias: soha nem volt durva vagy modortalan. Családi asztalához magasabb beosztású tisztviselőit meg is hívta, és 1849 elején is megfigyelték, hogy a szűkös debreceni viszonyok közepette • 1 ° Magyarország, 213-223. sz. 1917. aug. 26.-szept. 7. 1 'Alcím: Ismeretlen adalékok az 1848-49-iki szabadságharc történetéhez. Bp. é. n. I—II. köt. von. részek. ,2

Uo. II. köt. 285.0. 13

Duschek-per, 574. fol. - FalknbüchlZ, i. m. Kozma Gy. alapján Radorcnicét jelölt meg. 345. o. A MÉL Radovesniét ad meg. I. köt. 404. o. ,4

Duschek-per, 574.foL; a történeti névtárak; FallenbüchlZ. i. m. uo.; MÉL uo.; Horváth M. i. m. III. köt. 508-515. o. Utóbbi a korábbi időkre vonatkoztatva is titkos magyarországi feladatokat tulajdonít Duscheknek. 15 Jósika M. i. m. I. köt. 177. o. ^Ezernyolcszáznegyvennyolc. Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története képekben. Egykorú képek, okiratok, eredeti kézírások, ereklyék, nevezetes nyomtatványok . , . Szerk. Jókai Mór, Bródy Sándor, Rákosi Viktor. Bp. 1898. 394. o.