Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Borsa Iván: A japán levéltárak / 257–266. o.
A japán levéltárak 259 A Nemzeti Levéltár tevékenysége A Levéltár, pontosabban annak levéltári osztálya, a kormány és a kormány alá közvetlenül rendelt intézmények levéltári megőrzésre érdemes iratait 30 év elteltével veszi át. Hogy mit érdemes megőrizni és mit lehet kiselejtezni, azt a szervek maguk határozzák meg. Ha történetesen problémájuk merül fel e tekintetben, konzultálnak a Levéltárral. A szervek legkésőbb a 30 év elmúltával kötelesek átadni irataikat, kivéve azokat, amelyek különleges ok miatt más elbírálás alá esnek. A Levéltár 1971-től az 1979/1980-as költségvetési év végéig (1980. március 31-ig) 281 781 kötet iratot vett állományba. Ez kb. 11 270 iratfolyóméternek felel meg. Ebből a Miniszterelnökség iratköteteinek száma 155 176, s ezután az Építési Minisztérium (Ministry of Construction) iratai következnek 55 260 kötettel. A fennmaradó 71 345 kötet 14 minisztérium és más kormányszerv között oszlik meg. A Levéltár becslése szerint az 1945 előtti iratanyagnak mintegy 90, az 1946—1950 köztinek pedig mintegy 70 százaléka már levéltárban van. A viszonylag alacsony kötetszámoknak oka egyaránt kereshető a II. világháború okozta pusztításokban, az 1924-i nagy földrengésben és a szabályozatlan viszonyok között bekövetkezett egyéb veszteségekben. Megemlítendő azonban, hogy a külügyi és a hadügyi iratokat szaklevéltárak őrzik. Részletesen szabályozott, hogy a szervek irataikat milyen csomagolásban és milyen jegyzékek kíséretében tartoznak átadni. A Levéltár jogosult letétek átvételére is. Az átvett iratokat kicsomagolás és ellenőrzés után először az épület föld alatti részének első szintjén levő fertőtlenítő készülékben fertőtlenítik. Egy alkalommal mintegy 200 kötetet (8 folyóméter) fertőtlenítenek vákuumban metilbromiddal vagy etilénoxiddal. A fertőtlenítési idő 4-6 óra. A Levéltár épületének két szintje van a föld színe alatt. Ezek alsó szintje nagy részben technikai célokat (elektromos központ, légkondicionálás, fertőtlenítés stb.) szolgál és magassága kétszerese a többi szintnek, amely csak raktáraknak ad helyet. Az alsó szint kis részén szintén vannak raktárak két félemeleten. A raktárak 22°C hőmérsékleten 55%-os légnedvességgel kondicionáltak, továbbá automatikus füstészlelővel és automatikus szén dioxidos oltóberendezéssel vannak felszerelve. Az anyag raktári elhelyezése kapcsán a rongált kötéseket kijavítják és kigyűjtik azokat a köteteket, amelyeket restaurálás nélkül nem lehet a kutatás rendelkezésére bocsátani. A könyvkötészetnek feladata, hogy ezeket a lehetőséghez képest mielőbb restaurálja. A Meiji-korszak iratait vékony (japán) papírra ecsettel írták. Ezek köteteit fektetve (horizontálisan) egymásra helyezik, míg a későbbi köteteket függőlegesen (könyvtári módon) helyezik polcra. A kötetek lapjainak mérete meglepően egyforma, a kötetek lapjain keret van és keret van a hivatalos célra használt mai papírokon is. A keret egyrészt megfelelő lapszélt biztosít a lapok kötetekké való összefűzéséhez, másrészt azzal, hogy az egyik oldalon vízszintesen, a másik oldalon függőlegesen sorokra van osztva, nem engedi a rendetlen írást, ami a japán írások esetében igen lényeges. (A vonalazás átüt a papír másik oldalára is, így akár vízszintesen ír valaki, akár függőlegesen, vonalvezetése biztosított.) 17*
