Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Trócsányi Zsolt: A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica és erdélyi hatásköre, 1719–1745 : adalék az erdélyi hatalmi struktúrák történetéhez / 171–219. o.

A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica 201 gülőben van. A bizottság azzal az indokolással vélte teljesíthetőnek a kérést, hogy a bánya- és pénz verésügyi felügyelő így át tudja adni tapasztalatait, s egyelőre évi 400 Frt fizetést szavazott meg az ifjabb Kropffnak e megbízatására. Az a nepotizmus, amelyet a bizottság apparátusában már tetten értünk, a kincstári igazgatás alsóbb szerveinél sem volt ismeretlen.

85 A továbbiakban a bánya- és pénzverésügyi felügyelő sorra vette az erdélyi ércbányahelyeket, elsősorban jogállásuknak kérdéseire irányítva figyelmét. Abrudbányának a magyar királyoktól és az erdélyi fejedelmektől nyert kiváltságait (adó-, kvártélymentesség, bírósági privilégiumuk) az adómentesség kivételével megerősítendőnek tartotta, s azzal is kiegészítette volna, hogy az itt bányamunkát vállaló szökött jobbágyokat ne lehessen visszakövetelni. Megerősítendőnek tartotta Körösbánya, Cebe, Riska és Karács kiváltságait is. A bizottság ezekben egyetértett vele. Abban is, hogy a négy említett Zaránd megyei bányahelység teljesen a kincstári igazgatás alá tartozzék.

86 Kiváltságokat javasolt Kropff Kapnikbányának is: vám- és harmincadmentességet a bányászok ellátásához szükséges élelmiszereknek, adómentességet, erdő- és réthasználatot 1 mérföldnyi körzetben, az odaszökött jobbágyok ki nem adatását, kocsma- és mészárszékjogot. A bizottság itt már tartózkodóbb volt. Az élelmiszerek vám- és harmincadmentessége esetén visszaélésektől félt. Két megoldást látott: vagy külön engedély adását a házi szükségletre való gabona behozatalára, vagy a házi szükségletre behozottak vámjának és harmincadjának visszatérítését. Haan javaslatát várta. Csak fejadómentességet engedélyezett, a vagyonadó alólit nem. Minthogy Kropff kb. 20 családot kívánt Kapnikra telepíteni a magyarországi bányavárosok népfeleslegéből, ezeknek a bizottság földet és erdőt kívánt juttatni azzal, hogy ez ne legyen más jobbágyok kárára. A szökött jobbágyok vissza nem adásával egyetértett. Mészárszékjogot 6 évre engedélyezett a bányahelynek. Kapnikbányához korábban 3 kővárvidéki falu (Garbonácfalva, Kováskapálnok, Kerpenyes) szolgált robottal - folytatta Kropff. Ezek most a Teleki-család zálogbirtoka lévén, ki kellene őket váltani tőlük (a zálogösszeg 10 év alatt kamataival együtt megtérülne). A bizottság egyetértett ezzel. Most már a sebeshelyi kohó kérdéseire térve, a bánya- és pénzverésügyi felügyelő oda is Magyarországról irányítana munkásokat (favágókat, szénégetőket és bányászokat). A bizottság az akkor a magyarországi bányavárosokban működő kamarai bizottsághoz kívánt eziránt királyi rendeletet intéztetni. Kropffnak azzal a javaslatával is egyetértett a bizottság, hogy a sebeshelyi kohómester ne évi fizetést kapjon, hanem az olvasztott vas mennyisége szerint nyerjen javadalmazást.

87 Az 1722. március 17-i ülés megtárgyalta Haan 1722, január 24-i és február 4-i jelentéseit is. Ezek részben csak Kropff érdemeit hangoztatták. Egyetlen kérdésben 8 5 Kropff tett személyi javaslatot a tresztiai bányamester személyére is, amelyet a bizottság elfogadott. 86 Kropff itt azzal érvelt, hogy míg ezek a szegedi kamarai praefectura alá tartoztak, az ottani bányászat és aranymosás teljesen tönkrement. 87 A bánya- c' pénzverésügyi felügyelő a fentiek után benyújtott még több instructiót erdélyi bánya- és pénzverésügyi hivatalnokok számára. A bizottság ezeket Schickmayer számtanácsoshoz utalta megvizsgálásra, hogy Kropffal tárgyalja meg őket, s aztán a számvevőség tegye meg a szükséges intézkedéseket.