Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Kumorovitz L. Bernát: Tótsolymosi Apród János mester küküllői főesperes kancelláriai működése / 5–29. o.
18 Kumorovitz L, Bernát magistro Gallo facie ad faciem". 64 Ezekben az oklevelekben tehát Gallus mester mint a király nótáriusa és alkancellárja, továbbá az érsek-kancellár kancellárja, azaz a nagykancellária egyik vezető embere szerepel, aki a kancellár mellett a hiányzó alkancellár feladatát látja el. Valódi címe és jellege azonban: nótárius. Gallus mester később 6 5 s vele Küküllei is az egyházi ranglétrán emelkedett ugyan, a kancelláriában azonban ténylegesen megmaradtak notarius-nak. A királyi kancellária vezetőnotariusainak e hiányos, illetőleg bizonytalan terminológiája azonban - véleményünk szerint - nem a véletlen műve, hanem a királyi írásbeliség fejlődésének a következménye, mely röviden így foglalható össze. A XII. század végére kialakult királyi kancellária vezetője a kancellár (cancellarius) volt. A XIII. század elején jelenik meg állandó helyettese: az alkancellár (vicecancellarius). A század közepe óta már ő a kancellária tényleges vezetője. Jelentőségére utal az a tény, hogy IV. László egy oklevele vicecancellaria-nak is mondja kiállításának helyét. 6 6 A királyi oklevéladás ügyének intézőjét tehát akkoriban az alkancellárban látták. 6 7 I. Károly király (1308-1342) nem változtatott rögtön az Árpád-kori kancellária szervezetén és gyakorlatán, s „bár László kalocsai érsek (1317-1336) az oklevelek méltóságsorában kancellári címmel szerepel, a kancelláriai ügyek intézésében ő tényleg nem vett részt". Az ünnepélyes formában kiállított oklevelek dátum per manus formulájában most is az alkancellár szerepel. Tatamér székesfehérvári prépost (1331. április 9. 1351. november 29.) hivatalát pedig, 1336. október 24-én, Károly király, illetőleg az oklevél szerkesztője honor, officium vicecancellariatus-nak is mondja. 6 8 Változást I. Lajos (1342—1382) uralkodásának a közepe táján, Készei Miklós püspök, 69 illetőleg érsek kancellársága idején figyelhetünk meg. Mint zágrábi püspök alkancellár-ként működött, mint kalocsai, majd esztergomi érsek felvette a kalocsai érsekek által előbb viselt cancellariusA címet, melyet egyízben már zágrábi püspök korában (1352. február 10-én) is használt. 70 E mellett 1364. június 17-én és 20-án, továbbá 1365. július 26-án, valamint 1366. július 20-án maga Lajos király nevezi őt főkancellárjának (summus, supremus cancellarius-ának); 7 * 1366. június 16-án pedig, 64 MODI. 5406. 6 5 MODI. 5726. Lásd még a 86. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. 66 Szentpétery: Oklevéltan 85.1. 67 Szentpétery: Oklevéltan 84-85.1. ** Szentpétery: Oklevéltan 161.1. 69 A XIII. század közepe óta a kancellári címet többnyire a kalocsai érsekek viselték, s folytatódott ez a szokás a XIV. század elején is. Fejérpataky László: A királyi kancellária az Árpádok korában. Budapest, 1885. 95-143.1. - Szentpétery: Oklevéltan 165-166.1. Készei Miklós kísérlete azért sikerülhetett, mert mint a kancellária tényleges vezetője (alkancellár) kalocsai érsek-elődeinek csak a címét kívánta felújítani, óvatossága pedig abban is megmutatkozott, hogy - mint kancellár alkancellárt nem vett maga mellé. - Demeter alkancellarsaga idején István kalocsai érsek kísérelte meg kancellári címét érvényesíteni, de sikeretelenül. Szentpétery: Oklevéltan 166.1. - Kumorovitz L. Bernát: A királyi kápolnaispán oklevéladó működése. (A királyi kancellária fejlődése a XIV. és XV. század fordulóján.) Regnum V/1942-1943/455-498.1. ' ,0 Tkálcic, Joh. Bapt.: Monumenta historica liberae et regiae civitatis Zagrabiae. I. Zagrabiae, 1889. p. 201-202. 71 MODI. 36107.; 72182.; 5234., 5235. 1365. július 26. Szepesi Jakab országbíró 1375. február 25-i, illetőleg március 29-i átírásában. MODI. 36974. - Az 1365. július 26-i oklevél eredetije (MODI. 5406.) rongált, azonban a számunkra fontos, de már hiányzó szót Szepesi Jakab scriptora még látta és sumpmts-nák olvasta.