Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Trócsányi Zsolt: A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica és erdélyi hatásköre, 1719–1745 : adalék az erdélyi hatalmi struktúrák történetéhez / 171–219. o.

A Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica 173 III. Károly 1713. január 15-én elfogadta a tervet.

3 A bizottsági rendszer rövidesen kisebb korrekcióra szorult (III. Károly 1713. június 1-i resolutiójával s az ennek alapján 1714. február 7-én kiadott udvari kamarai rendelettel).

4 Ezt a lényegében szigorúan ágazati jellegű, a magyarországi, belső-ausztriai és tiroli ügyek intézését csak másodlagosan külön kezelő főbizottsági rendszert nagyrészt megszünteti az Udvari Kamara 1717. december 30-i reformja; áttör a területi igazgatás elve: az osztrák tartományok, a cseh, ill. a magyar korona országainak kincstári ügyeit különkülön bizottságok intézik.

5 A kincstári igazgatás oldaláról szemlélve, ebből az udvari kamarai főbizottsági rendszerből, annak is 1717. december 3(Hn létrehozott formájából s a Magyarország, Erdély, Szlavónia „s más ezekkel, határos tartományok" ügyeit intéző főbizottságból nő ki a Subdelegatio (Commissio) Neoacquistica. A Habsburg-birodalom legfelső katonai vezetése felől közelítve a kérdést, rá kell mutatnunk, hogy a Savoyai Jenő vezette Udvari Haditanács az 1710-es években (s lényegében a továbbiakban is) elsődlegesen katonai ügynek tekintette a Birodalom keleti politikáját.

6 Minthogy a töröktől 1683 után különböző időpontokban vissza-, ill. elhódított területek, a Neoacquistica belső berendezkedésének kialakítása Habsburg szempontból elsősorban kincstári feladat volt,

7 már 1717—18 tájt

8 kialakul egy olyan gyakorló//, Brigitte: Hofkammerpräsident Gundaker Thomas Graf Starhemberg und die österreichische Finanzpolitik der Barockzeit (Archiv für österreichische Geschichtsforschung 132. k„ Wien 1976; a továbbiakban : Holl: Starhemberg): 372-7. o. 4

Az 1712 novemberében javasolt első 5 bizottság változatlan maradt. A hatodik bizottságba a vám- és postaügy mellé bekerült a Commerzien ügykör is (Commercium névvel ekkor nemcsak a kereskedelmet jelölték, hanem minden egyéb - ipari, sőt mezőgazdasági - gazdasági tevékenységet is, amely nem-hagyományos volt), a hetedik bizottság feladata a bankügy és a „Projekten" intézése volt (az abszolutizmus kialakulásának korszaka Európa egészében tele van „project um "-okkal, lángélméjű gazdaságpolitikai, egyéb politikai stb. ötletekkel és csodabogarakkal egyaránt - esetleg a kettővel együtt, ugyanazon „projectans" ugyanazon művében). A számvételi főbizottság a nyolcadik helyre került a sorrendben. Az 1712-i terv nyolcadik főbizottságának ügyköre feloldódott az előbbi főbizottságokéban. (L. erre: Fettner, Thomas-Kretschmayr, Heinrich: Die österreichische Zentralverwaltung. I. Abtheilung. Von Maximilian I. bis zur Vereinigung der österreichischen und böhmischen Hofkanzlei. I. k., Wien 1907; a továbbiakban: ÖZV 1/1., 125-7. о., Holl: Starhemberg, 386-7. о.) S

A bizottságok most a következők: 1. Haubthofcommission (ez intézi a korábbi második bizottság ügyköréből az udvartartás gazdálkodását - Hofwirtschaft - és a Német Birodalom kincstári ügyeit - Reichscamerale-), 2. Haubtmilitar commission (ez a korábbi oeconomico-militaris főbizottság örököse -), 3. számvételi főbizottság; Az udvartartás, a hadsereg fenntartása és a számvétel ügyének irányítása tehát egységes marad. A többi bizottságok már területiek: 4. Magyarország, Erdély, Szlavónia „und andere dahin confinierende provincien", 5. a cseh korona országai, 6. az összes osztrák tartományok ügyei. ÖZV l/L, 131-2; 1/3 - Aktenstücke 1683-1749; Wien 1907-: 203. skk.o. *A Haditanács (1714. június 13-án az Erdélyi Udvari Kancelláriának küldött átiratában) leszögezi: a Birodalom keleti ügyeit „közvetlenül és kizárólag az Udvari Haditanács és nem más hatóság intézi". (Magyar Országos Levéltár - a továbbiakban: MOL - Erdélyi Udvari Kancellária Levéltára: Acta Generalia - továbbiakban: EK: AG - 1714: 42.) Jegyezzük meg: a Habsburg-birodalom külügyminisztériumának funkcióját betöltő Hof- und Staatskanzlei csak 1742-ben jött létre. 7 Ennek az elvnek az 1718-i pozsareváci békével a Habsburg-birodalomnak jutott területeken (a Bánát, Olténia, Szerbia északi része) maradéktalanul sikerült érvényt szerezni. 8 Ez az időpont nem rögzíthető pontosan. A Subdelegatio Neoacquistica 1719. október 21-i ülésjegyzőkönyve arról beszél, hogy „cgyideje" vannak ilyen tanácskozások, az 1720. február 1-i ülésjegyzőkönyv szerint „korábban" alakult ki ilyen gyakorlat. (Mindkét jegyzőkönyv: öster-