Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Sárközi Zoltán: Az Országos Levéltár és az illetékességi körébe tartozó irattárak, 1874–1974 / 139–170. o.
Az Országos Levéltár és az irattárak 141 1923-ban a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1867—1892. évi iratait. 1924-ben a gr. Tisza Lajos és gr. Ráday Gedeon-féle kormánybiztosságok irattárait, továbbá a M. Kir. Miniszterelnökség és a M. Kir. Belügyminisztérium 1867-1892. évi iratanyagát (ez utóbbit az elnöki osztály kivételével). Végül egyes megszüntetett közalapítványi ügyészségek iratait. 13 Van olyan forrásunk, mely intézményünk ez évben közzétett jelentésével ellentétben azt állítja, hogy az Országos Levéltárba beszállított M. Kir. Miniszterelnökség iratai az 1910. évvel zárultak le. Ez utóbbit kell igaznak elfogadnunk, mert 1948-ban a további beszállítások az 1910-től 1944-ig terjedő iratanyaggal folytatódtak. 14 1925-ben a Kereskedelemügyi Minisztériumból behozták a volt Közmunka- és Közlekedési Minisztérium anyagát, mégpedig 1885-ig, illetőleg 1888-ig bezárólag. Ugyaninnen a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 1867-1886. évi iratait, valamint a volt Helytartótanács 1860—1867. évi levéltárának ugyanitt őrzött kútfőit. A M. Kir. Pénzügyminisztérium átadta az 1848. évi magyar pénzügyminisztérium elnöki ügyiratait és Duschek Ferenc pénzügyminiszter hagyatékát. Ezeken kívül a neoabszolutizmus idején működött, ún. Liquidierungs-Commission és a K. K. Schlossbauleitung irattárait. 1 s 1926-ban a^vallás- és közoktatásügyi miniszter berendelte az Országos Levéltárba Szeli Aladárt, saját minisztériuma irodafőtisztjét,,,. . . aki a rendezetlen állapotban átvett miniszteri iratok rendezésével és részben kezelésével bízatott meg". Az esztendő nagy eseménye egyébként az volt, hogy az Országos Levéltár épületén belül helyet adott a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának. 16 Mint tudjuk, az 1934. évi VIII. te. ezt a gyűjteményt az Országos Levéltár tulajdonába adta, amivel intézményünk gyűjtőköre nagyban kitágult. 17 Ez a magyarázata annak, hogy 1934 után, a miniszteriális iratok begyűjtésének elakadásával, megkezdődött a családi levéltárak átvétele, illetőleg vásárlása. 1927-ben a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium irattárából beszállították a volt Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium fondjának 1888-ig terjedő további két évfolyamát. Ennek folytatásaképpen pedig a M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium minden olyan iratát, mely 32 évesnél idősebb volt. Eszerint tehát az 1889. és 1894. évi elnöki és általános iratokat, az 1934. évi kimutatás most az 1914. évig hosszabbítja meg a beszállítás évkorét. Ez esetben azonban téved, mert az 1895 és 1912 közti iratokat az Országos Levéltár csak 1950-ben gyűjtötte be. Ugyaninnen hozták be a helytartótanácsi és az erdészeti ügyekre vonatkozó pénzügyminiszteri, valamint egyéb, vegyes jellegű iratokat. 1? Uo. 14 Ember Győző: i. m. 20. lapján hivatkozik egy 1934. évi kimutatásra, mely szerint akkor a Miniszterelnökség általános iratai az 1910. évig bezárólag levéltári őrizetben voltak. Újabban ugyanezt állította Szűcs László: A Miniszterelnökség Levéltára (1867-1944) című, sokszorosított repertóriumában. Bp. 1958. év, 6. és 16.1. 1 s Jelentés az Országos Levéltár 1925. évi állapotáról és működéséről. Levéltári Közlemények 4. évf. 1926. év, 307-310.1., és Ember Győző, i. m. 20.1. 1 6 Jelentés az Országos Levéltár 1926. évi állapotáról és működéséről. Levéltári Közlemények 5. évf. 1927. év, 328-332.1. 17 Jelentés az Országos Levéltár 1934. évi állapotáról és működéséró'l. Levéltári Közlemények 13. évf. 1935. év, 301-304.1.
