Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)
Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Bakács István: A Magyar Országos Levéltár iratanyagának változása : iratgyarapodás és csökkenés, 1875–1975 / 111–126. o.
118 Bakács István Miniszterelnökség, 1867-1910 általános iratok Király személye körüli minisztérium, 1867-1918 általános iratok Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, 1867—1895 elnöki és általános iratok Földművelésügyi Minisztérium, 1889-1894 elnöki és általános iratok Földművelés- Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, 1867—1889 elnöki és általános iratok Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, 1867-1889 általános iratok Kereskedelemügyi Minisztérium, 1889-1899 általános iratok Belügyminisztérium, 1867—1896 általános iratok Horvát—Szlavón—Dalmát Minisztérium, 1869—1917 79 A húszas években került az Országos Levéltár megőrzésébe a közalapítványi ügyészség, 80 a pesti cs. és kir. főtörvényszék és folytatólagosan a m.kir. Kúria 1850-1881 közti anyaga, 81 valamint a Szabadalmi Bíróságnak 1920-ig terjedő iratai. 82 Mindezek eredményeképpen 1934 elején az Országos Levéltár által őrzött iratanyagot kb. tizenkilenc és félezer folyóméterre becsülhetjük. Meg kell jegyeznünk, hogy olyan terjedelmű családi levéltárak átvételére, aminőket a századforduló előtt vett át a Levéltár, a XX. században nem került sor. A családok a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárában helyezték el mind növekvő mértékben irataikat. Ezért volt jelentős az Országos Levéltár gyűjtési köre szempontjából az 1934. évi VIII. te. amely az iratgyűjteményekből és családi levéltárakból álló Nemzeti Múzeumi Levéltárat az Országos Levéltár egyik alkotórészének minősítette, s gyakorlatilag egyesítette az Országos Levéltár épületében működő két intézményt. A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának iratanyaga az egyesítéskor kb. 1250 iratfolyóméter lehetett, 83 de sokkal jelentősebb volt, hogy a családok immár az Országos Levéltárnak adták át irataikat, levéltáraikat. Az a folyamat, amely a családokat 1918 óta levéltáraiknak mindinkább közgyűjteménybe való elhelyezésére késztette, a harmincas években, a második világháború közeledtével egyre fokozottabb mértékben jelentkezett. Ezekben az években kerül az Országos Levéltár őrizetébe a Lónyay család, 84 a Dessewffy család tarkői ágának, 85 a Zichy család Zsélyen őrzött levéltára, 86 hogy csak a legjelentősebbeket említsük, 87 s az 1934-1944 között a levéltárba került családi jellegű iratanyagot kb. 700 iratfolyóméterre tehetjük. 88 Eközben férőhely hiány miatt törvényszabta kötelezett"ÓL 136/1935., vö. Ember Győző: Pa Országos Levéltár száz éve 1874-1974. Levéltári Közlemények XL VI [1975.] 20.1. 80 OL (820/1924.) 864/1925. asz. 81 Jelentés az Országos Levéltár 1928. évi állapotáról és gyarapodásáról. Levéltári Közlemények VII. (1929.1 évf. 150.1. 81 Jelentés az Országos Levéltár 1930. évi állapotáról és gyarapodásáról. Levéltári Közlemények IX. [1931.1 évf. 148.1. 83 Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében. 1934-1945. Levéltári Közlemények. XLIIl. [1972.] évf. 33. sk. 1. Az átvett iratanyag részletezve no. I—III., táblázat. 84 OL 131/1941. 85 OL 892/1935. B6 OL 1416/1939. 8 7 L. részletesen Bakács i. m. 75. sk. 1. a IV-VI. táblázatokat. "•Uo. 61.1.
