Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Bakács István: A Magyar Országos Levéltár iratanyagának változása : iratgyarapodás és csökkenés, 1875–1975 / 111–126. o.

BAKÁCS ISTVÁN A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR IRATANYAGÁNAK VÁLTOZÁSA: IRATGYARAPODÄS ÉS CSÖKKENÉS 1875-1975* / A Magyar Országos Levéltár egy évszázad alatti több mint 33 500 iratfolyóméterre növekedett anyagának kialakulását, ill. történetét kívánjuk a következőkben nyomon követni azzal a megjegyzéssel, hogy nem képezte, mert egy áttekintés keretében nem képezhette feladatunkat minden egyes átvétel során bekerült iratanyag további sorsának figyelemmel kísérése, a mai törzsszámokkal vagy törzsszámcsoportokkal való azonosítása, minthogy az iratanyagot idők folyamán selejtezték, különböző kiegészítésekkel bővítették, átrendezéseket végeztek s belőle nemcsak egyes iratok, de iratcsoportok is átkerültek más szekciókba. S fordítva is: nem tartottuk feladatunknak minden egyes törzsszám vagy törzsszámcsoport alatt őrzött vagy éppen a Levéltár épületében megsemmisült iratanyagnak az Országos Levéltár őrizetébe való kerülése történetének feltárását. Hiszen épp arról a két szekcióról — amelyek a legkülönbözőbb időpontokban a legkülönbözőbb szervektől átvett iratokból alakultak ki — készült leltárak szerzőinek sem sikerült következetesen, minden egyes törzsszám vagy törzsszámcsoport alatt ismertetett iratanyagról megállapítani, hogy az mikor és honnan került az Országos Levéltárba, ill. az adott szekcióba.

l A magyar országgyűlés képviselőháza 1870. január 21-én oly értelmű határozatot hozott, hogy a felállítandó állami levéltárnak magában kell foglalnia a magyar és az erdélyi kancellária, a magyar helytartótanács, az erdélyi főkormányszék és a magyar kamara levéltárát, nemkülönben az erdélyi kincstári levéltárat, s természetszerűleg a nádori és az országbírói levéltárat magában foglaló regnicolaris levéltárat, az archívum regni-t.

2 Ennek a határozatnak eredményeképpen szállították le Bécsből Budára 1872 októberében a magyar és erdélyi kancellária levéltárát

3 és 1873/74 telén az erdélyi főkormányszék levéltára is Budára került.

4 így tehát akkor, amikor a Magyar Királyi *Az Országos Levéltár fennállásának százéves évfordulója alkalmából készült tanulmány. 'Ez áll elsó'sorban az 1848/49. évi minisztériumok és az abszolutizmus kori hatóságok, azaz a mai H és D szekció anyagára: Fábián Istvánné: Az 1848—1849-i minisztériumi levéltár (Levéltári leltárak 45. sz. Magyar Országos Levéltár.) Bp. 1969.9.1., Sashegyi Oszkár: Abszolutizmus kori levéltárak (Levéltári alapleltárak I. Országos Levéltár 5.) Bp. 1952. 31.1., ill. Ember Győző: Az 1848/49. évi minisztérium levéltára. (MOL, Levéltári leltárak, 1/1.) Bp. 1950., Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmus kori levéltár (MOL, Levéltári leltárak, 1/4.) Bp. L965. 2

Miskolczy Gyula: Az Országos Levéltár felállítása. Levéltári Közlemények I. (1923.) 14.1. 3 Veres Miklós: Az Archívum Regni története 1765-1874. Levéltári Közlemények XXXVIII. [1967.] évf. 57.1. 4

A Magyar Országos Levéltár általános iratai 1875-1944 (Y 1.) (továbbiakban OL) (855/1879.) I. 264/1879. asz.