Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981)

Levéltári Közlemények, 51–52. (1980–1981) - Györffy György: Nemzetközi oklevélkiadási szabályzat / 97–109. o.

Nemzetközi oklevélkiadási szabályzat 103 latos minden item-mél kezdó'dő részt új sorral kezdeni, s ezeket szögletes zárójelbe tett arab számmal megszámozni. Új bekezdés alkalmazandó az átirat elején és végén s az oklevélhez függesztett toldalékok esetében. 45. Oszlopban adott aláírások lehetőleg az eredetit követve közlendők. 46. A sorok számozása csak a legrégibb eredeti oklevelek kiadása estén jöhet számításba, s ez is csak filológiai vagy paleográfiai érdekű kiadványban. Említést érdemel egy új spanyol oklevélkiadás, ahol a szerző az eredeti oklevél sorait számozta meg, s e sorokra utal az index. 47. A sorok számozásának módja. Sorszámozást a kiadók függőleges vagy ferde vonallal, más megoldás szerint szögletes zárójelbe tett számmal eszközölnek. 48. Szöveghiány esetén már a szöveghagyományozás ismertetésében utalunk az oklevél romlottságára. A szövegben a hiányt mindig szögletes zárójelben tüntetjük fel; ebbe kerülnek a kiegészített szavak, ill. formulák, valamint az ismeretlen szöveg helyén annyi pont, ahány betű hiányzik. Kétséges kiegészítések csak jegyzetben adhatók. 49. Töredékes szövegek kiadásánál minden töredéksort külön sorban közlünk, elején, ill. végén a szöveghiány jelzésével. Pl... .] in dicta villa et fűit qu[ondam .. . 50. A különféle betűtípusok használata. Az oklevélszövegben olykor különféle betűtípusok (hosszított betű, kapitális, unciális stb.) szerepelnek, s a kiadók is alkalmaznak petit szedést szövegátvétel jelölésénél. A különféle iskolák folytathatják e téren gyakorlatukat, a mai nyomdai nehézségek miatt azonban nem ajánlatos félkövér, fett, petit stb. típusok használata. Ezért merültek fel áthidaló megoldások: 51.^4 hosszított betűs szöveg apró keresztek között való jelölése helyett nagybetű alkalmazása javallott. 52. Kiemelt nevek, szavak (pl. vastagított, majuszkula) visszaadása petit vagy antiqua nagybetűvel történhet. 53. Szövegátvétel korábbi oklevélből. Általában kisebb betűtípussal szedik. A németek a több helyről való átvétel esetén a margón tüntetik fel a korábbi oklevél számát (jelét), amelyből az átvétel történt. A franciák az eltérő helyről vett részeket eltérő betűtípussal adják. Az olaszok minden átvételt kurzívval adnak, s jegyzet utal az eltérő eredetű részekre. A nyomdai nehézségek a legutóbbit támogatják. 54. A bibliai és jogi idézetek nem betűtípussal, hanem idézőjelekkel emelendők ki („ "). 55. Középkori mű címe két felemelt vessző ('') között írandó. 56. Idegen szavak, vulgáris szavak és nevek stb. filológiai érdekű kiemelése nem ajánlatos kurzívval, legfeljebb ritkított betűvel. De általában nem különboztetendők meg szedéssel, hanem a kötet végén adott index utal rájuk. 57. Rövidített szöveg esetén az erre utaló formulák: et cetera, etc. usque. . ., ut supra, in eodem modo kurzívval adandók vissza. 58. Rajzolt elemek visszaadása szóval történik. Pl. Monogrammá, Chrismon, Signum recognitionis, Locus sigilli. B) A szövegközlés problémái 59. A szövegközlés elvet A szöveg betűhíven követendő; a nyilvánvaló tévedés is jegyzetben javítandó. Több másolat esetén a legjobb választandó ki a közlés alapjául.