Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Iványosi-Szabó Tibor: A tallér Kecskeméten, 1626–1711 / 201–224. o.

A TALLÉR KECSKEMÉTEN 211 A közöttük levő értékarányra több módon tudunk következtetni. A legegyértelműbbek a tanácsi határozatok, illetve a tisztségviselőknek adott utasítások: a tallért „minden ember hét-hét öreg garasban vegye el".

16 Nem ritka az alábbi kitétel a különféle elszámolásoknál: timon nyolcával, garas hetével egy tallér számban stb. Ezen megfogalmazások is kétséget kizáróan mutatják az értékarányokat. Nemegyszer dénárban rögzítik az átváltás értékét: tallér in dénár 195.

17 Több esetben pedig egyéb pénzek értékének ismeretében lehet kiszámítani a tallér forgalmi értékét. > Pl: „1 Kosa Péter tal. 2 adót tall. 1, item fi. 1., den. 40, item den. 40, item den. 40, item den. 10. Totum" A név előtti szám azt jelzi, hogy az adófizető ez esetben egy tehén, illetve ló után adózott. Az 1672-es évben az ún. vadszám után fizetett összeg 10 dénár volt. A név után feltüntetett két tallért az egyéb adók kiegyenlítésére kellett, hogy fizesse. Tekintettel arra, hogy a kifizetés során egy tallért lerótt, az összes többi, forintban és dénárban megadott mennyiség a másik tallér és a 10 dénár értékű vadszám kiegyenlítését szolgálta. Mivel pedig Kosa Péter 270 dénár értéket fizetett ki különféle apróbb pénzben, az egy tallér ellenében 260 dénár jutott, tehát a tallért ebben az évben Kecskeméten 260 dénárra becsülték.

18 Tekintettel arra, hogy feljegyzéseinkben nemcsak a kecskeméti értékváltozásokra találtunk adatokat, hanem a budai (török) és a királyi területen meglevő gyakorlatra is, azokat külön-külön csoportosítva rögzítjük. " A felhasznált levéltári adatok, miként erre korábban is utaltunk, legnagyobbrészt a BácsKiskun megyei Levéltárból erednek. Mindenekelőtt Kecskemét Város Levéltárának e korból fennmaradt irategyütteseit tudtuk felhasználni. Amennyiben külön nem jelezzük, az adat minden esetben innen származik. Az egyes fondokat és nagyobb állagokat természetesen külön jelöljük. Itt kell utalnunk arra is, hogy az adókönyvek, adólajstromok többsége nincs paginálva, így a pontosabb jelzésektó'l ez esetekben el kellett tekintenünk. 17

1508 Kecskemét Város Adópénztárának iratai. Adólajstromok (Később: 1508. A.), 1664; 1504 Kecskemét Város Tanácsának iratai, Tanácsülési jegyzőkönyvek (Később: 1504 T.) 1690-1695. 1 "1805 A. 1672. 11. Forinton, ha külön nem jelölték, Kecskeméten ezekben az évtizedekben mindig 100 dénár értéket képviselő számítási pénzt, (magyar forintot) értették, amely tehát vert pénz formájában nem volt forgalomban. A számítási pénzek használatát a sokféle, forgalomban levő pénz értékének könnyebb nyilvántartása tette szükségessé. Bővebben:Horváth T. A.: A magyar aranyforint értékváltozása 1490-1700 között. N. K. 1959-1960. Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526-1659.46. 4*