Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Kállay István: A családi hitbizományok Magyarországon / 69–91. o.
A családi hitbizományok Magyarországon 73 szerint 31 Thurzó Elek országbíró rendelkezése a későbbi időben is fennállott: 1558-ban Thurzó János Szepes és Bajmóc várát Szaniszlóra, néhai Kristóf legidősebb fiára hagyta, „éspedig néhai Thurzó Elek ur, az én testvérem végrendeletében erre vonatkozó rendelkezése értelmében megállapított örökösödési sorrend szerint akként, hogy aki a legidősebb leszen, a javakat az kormányozza és birtokolja, a többiekkel pedig a hasznok és jövedelmek tekintetében egyezkedjék". Ezen az egy végrendeleti alapításon kívül ismerünk néhány királyi adományíevelet, melyek arra utalnak, hogy a majorátus fogalma nem volt ismeretlen. Rudolf pl. 1595. augusztus 24-én Thurzó Ferenc fiának, Györgynek, az előző nemzedékrend élén szereplő Teofil dédunokájának inskripcionálja Árva várát, „ac per eum uni haeredi masculino natu maiori, ... ad filiam eiusdem utpote maiorem". 32 Öt évvel később, 1600. február 21-én Ulésházy István kapja Trencsén és Surány várát, „ac postea inter fratres praedictos consanguineos suos disponere et ordine, nirnirum quis eorum minor vei maior fráter..." . ъъ Mindezeknél sokkal világosabban fogalmaz Rudolf 1606. március 17-i adománylevele, mely Árva várát Thurzó Györgynek adományozta. Az adománylevél kimondja, hogy „az árvái uradalmat minden tartozékaival és a királyi joggal együtt említett Thurzó Györgynek, örököseinek és mindkét nembeli leszármazóinak adja, ajándékozza és reá ruházza azzal a feltétellel, hogy a vár és tartozékai gyermekei közül egyedül csak a létező fiú, kihalása esetén azonban a női nemet is megilleti azzal a kikötéssel, hogy a várat és a hozzátartozó uradalmakat mindig a legidősebb fivér, vagy ilyen nem lévén, a legidősebb lány birtokolja (administratio castri ac bonorum pertinentium semper penes fratrem majorem natu vei illó non extante penes filiam seniorem maneat), és a legidősebb fivér vagy lány a javak jövedelmét a többi fivér vagy nővér között arányosan és lelkiismeretesen ossza szét .. .". 34 1626-ban gróf Eszterházy Miklós két adományt kapott. 1626. április 26-án Richnó és Bicse várát Ferdinánd úgy adományozza, hogy arról a nádor — tekintet nélkül a majorátusra vagy minorátusra (non obstante maioritate vei minoritáié ... ordinationem et dispositionem ... facere possit) - szabadon rendelkezhet. 3 s Ugyanezzel a szabad rendelkezéssel kapta a nádor Fraknót és Kismartont. 36 Ez a — talán az adományozott kérésére történt — királyi feljogosítás annál inkább figyelemre méltó, mivel az első adomány os (primus acquisitor) az ősiségi vagyonrend értelmében is szabadon oszthatta el az adományt fiai között, hiszen ez szerzeményi vagyonnak számított. * il Erdélyi, 11. №. 32 OL, Magy. kamarai archívum, Libri donationum, 4.133. (A továbbiakban liber donationum) OL, Magy kancellária, Libri Regii, 5. 147. (A továbbiakban: liber Regius) 33 Liber donationum, 4. 298. Liber Regius, 5. 338. 34 Liber donationum, 4. 603. Liber Regius, 5. 762. Erdélyi, I. 38. - Erdélyi szerint (IL 302-303.) a Thurzó család 1626. évi családülése jelölte ki az első hitbizományi birtokost. 3S Liber donationum, 6. 147. Liber Regius, 7. 576. 36 Erdélyi, I. 40. - 1628. december 30-án gróf Harrach Károly Óvár várát maga és Jilioque eius natu maiore Leonhardo" kapta. (Liber Regius, 7. 719; Liber donationum, 6. 219.)
