Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Maksay Ferenc: A levéltári anyag történeti-statisztikai feldolgozásának hazai eredményei, módszere, problémái / 51–67. o.

62 Maksay Ferenc követték az amerikai nemesfém Európába való beáramlásának az ütemét, vagy, hogy a városi népszaporulat ingadozásának volt fontos szerepe az ármozgásban. Ma egyébként az áraknak nem tulajdonítanak már olyan meghatározó szerepet az egész gazdasági élet fejlődésében, ahogyan azt még pár évtizede tették; ezt is csak a fontos tényezők egyikének tekintik.

4 4 Ismét csak egy-két kiragadott példa a külföldi gazdaságtörténeti irodalomból arra, hogy a miénknél gazdagabb forrásadottságokkal és módszerbeli invencióval milyen eredményekre lehet jutni. A mezőgazdasági termelés történetének nélkülözhetetlen segítője a történeti meteorológia, hiszen ez adja meg a terméseredmények és termésválságok természeti, fizikai hátterét. Nos, Provence területi levéltárainak községi és városi tanácsi följegyzési könyvei tömegesen és Összefüggő idősorokban őrizték meg a tanácsok által minden ősszel meghatározott és kihirdetett szüreti kezdőnapot; ennek a napnak az átlagos időponttól való eltérése pedig, mint az agrometeorológusok kimutatták, pontosan jelzi a megelőző félév kedvező, ill. kedvezőtlen időjárását. A szüreti terminusokból így több évszázad tavaszi-nyári hőmérsékletingodozása volt figyelemmel kísérhető, s adott kiindulópontot a rossz termések, éhínségek keletkezéséhez.

4 5 Másik példa: a paraszti birtoklásviszonyok tüzetes vizsgálata idehaza csak a XVIII. század második felével kezdődő korszakra ment végbe. Külföldön a XV—XVI. századtól fennmaradt kataszteri könyvek sok százezernyi adata alapján a birtokforgalom olyan hosszútávú, több évszázados statisztikáját tudták összeállítani, amely világosan megmutatja, hogy a kedvezőtlen periódusokban (háborúk, csökkenő vagy stagnáló népszaporulat, gazdasági regressziók idején) a birtokok kevesebb kézben koncentrálódtak — ezzel szemben demográfiai és gazdasági fellendülés idején mindannyiszor erőteljes birtokaprózódási folyamat ment végbe.

4 6 Most már csak egy olyan területen kell rövid szemlét tartanunk, amely kvantitatív levéltári adatokat hasznosíthat: a kultúrtöténet területén. A XVI. századi nemesi írástudást lehet fölmérni annak a számításnak az alapján, amelyet az 1549-es rovásadójegyzék feldolgozója egy megyére elvégzett: 54 közép- és kisbirtokosnak csaknem felerészéről sajátkezű leveleik (v. litteratus elnevezésük) alapján lehetett bizonyítani, hogy írtak-olvastak, további negyedrészről pedig ugyanezt valószínűsíteni.

47 Ha a birtokosoknak feltehetően 3/4 része írt és olvasott, akkor ez hatalmas előrelépés volt az előző évszázad állapotához viszonyítva: a humanizmus és a reformáció itt sem maradt hatás nélkül. Nem kétséges, hogy a koraújkori hazai írástudásnak még számos forrása lesz kiaknázható: végrendeletek, jobbágy-kötelezőié vélek stb. Az iskolai oktatásról is a XVIII. századtól vannak számszerű adataink. Fallenbüchl Zoltán nemrégen a XVIII. század középiskolásainak diáknévsorait és ösztöndíjas-jegy zé44

JV. Kiss I., Az ár- és bértörténet kérdése Magyarországon 1550-1650 között, TSz 1963. 145-159. - Zimányi V., A magyarországi ármozgások helye az európai fejlődésben, TSz 1972. 378-410. - Zimányi V. ~ H. Prickler, i. m., ATSz 1974. 79-83. - St. Kazimir, Adalékok a XVI. és XVII. századbeli árak és bérek fejlődéséhez, TSz 1976. 167-210. - Zimányi V., Magyarország az európai gazdaságban (i. m.) 7-12., 63—64. 45

£". Le Roy Ladurie, i. m. 18-41. 46

Uo.7-9. 41

Maksay F., Sopron vármegye birtokos társadalma a XVI. század közepén, Soproni Szemle 1979.167.