Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.
Az Országos Levéltár épületei 1874-1974 39 hosszabbítás iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatótanácsa 1936-ban tárgyalta és a kért négy év helyett csak 1937. július l-ig adta meg. 88 Az 1936-i, majd az 1937-i határidő lejárta előtt az illetékes honvédségi szervek megpróbálták a Hadilevéltárat elhelyezni a Hadimúzeum épületében, de ez nem sikerült. 89 Amikor pedig a VKM 1937. július 29-én ismét kérte a Hadilevéltár kitelepítését, a Honvédelmi Minisztérium ügyes taktikai húzással ennek fejében az Üllői úti Mária Terézia-laktanyából a VKM alá tartozó Horthy Collegium kitelepítését kérte, mondván, hogy annak helyiségei megfelelnének a Hadilevéltár céljaira. 90 Ezzel eldönthetetlen egyensúlyi helyzet jött létre, s az ügy lekerült a napirendről. 1944 őszén a Hadilevéltár anyagának jelentős részével az ország nyugati részére települt, s ez megkönnyítette a visszamaradt iratanyag és személyzetnek a Hadimúzeum épületébe történő átköltöztetését, aminek befejezését a Honvédelmi Minisztérium 1945 végére ígérte, s ez meg is történt. 91 A két intézmény együttélése, kisebb súrlódásokat nem tekintve, lényegében zavartalan volt. Még 1925-ben megállapodtak a közös költségek (fűtés, világítás, vízhasználat) fele-fele arányban történő viseletében, 9 2 s a Hadilevéltár az esetenként a Levéltár vagy a Magyar Nemzeti Múzeum részéről felmerült, egy-egy helyiségre vonatkozó igényt kielégítette. (Ezt az Országos Levéltár időnként viszonozta.) Az átadások leglényegesebb eredménye az volt, hogy a múzeumi részleg a 30-as évek folyamán 3 ütemben megszerezte a III. emelet 3 szobáját, a mai 60—62. sz. szobákat. 93 Az évek múltával az Országos Levéltár 7 beállványozott raktárhelyisége megtelt, s erdélyi iratanyaga halomba volt rakva, a minisztériumok pedig egyre inkább meg kívántak szabadulni 32 évesnél régibb irataiktól. Minthogy a politikai helyzet alakulása nem tűrhette az erdélyi iratanyag hozzáférhetelenségét és a felügyeleti minisztérium iratátadási kérése elől sem tudott a Levéltár kitérni, két raktárépítésre került sor. Az épület Bécsi kapu téri szárnyának padlását faállványokkal építették be és itt helyezték el a VKM 1896-1915. évi iratait. 94 A Levéltár ismét maga mögött tudta a kormányzat aktív támogatását, az állványokat annak idején felszerelő Schlick-Nicholson cég jogutódától, a Ganz és Társa villamossági, gép-, vagon- és hajógyár rt-tól kért az 5 beálrványozatlan raktár felszerelésére árajánlatot. 1939 elején megszületett a döntés a nagyobb alagsori (akkor 24-esnek nevezett, mai 11-es) raktár állványozásáról, amelynek helyreállítása során a Honvédelmi Minisztérium által még az I. világháború végén épített rekeszeket le kellett bontani, majd a raktárnak a felvonóhoz közel eső részén személyi óvóhelyet képeztek ki. A raktár kiürítése során sok mindent a torony viszonylag széles lépcsőin helyeztek el, az erdélyi iratokat pedig átvitték a másik alagsori raktárba. Az 1939. augusztus 4-i minisztertanácsi ülés hozzájárult az állványozás költségeihez (32. pont), s ezt az öszeget 1940. május 31-i ülésében (4. pont) 88 OL-K 726-1936-21. 89 HL-1936-1234 és 1937-830. 90 HL-1937-2784. - A Hadilevéltár ugyanakkor javasolta az Oiszagos Levéltár tervezett új szárnyának felépítését és kérte a Pénzügyminisztériumtól a Karácsonyi-palota megvásárlását is. 9 ' OL-Y 1-1945-23 és 40; OL-K 726-1945-130. 9 2 OL-Y 1-1934-403. 93 OL-Y 1-1931-1001; OL-Y 1-1932-956; OL-Y 1-1936-1139; HL-1937-811; HL1940-2157. 94 OL-Y 1-1939-2042.
