Levéltári Közlemények, 50. (1979)
Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Borsa Iván: Az Országos Levéltár épületei, 1874–1974 / 23–50. o.
Az Országos Levéltár épületei 1874-1974 33 egyes raktárak fűtését és világítását, hogy hosszabb munkaidőben is lehessen dolgozni, és felvet létszámigényeket is. 49 A Belügyminisztérium honorálta az előkészülethez szükséges anyagi igényeket és 1912-től a Levéltár évi költségvetésében külön számlán állandó tétellé válnak az átköltözéssel kapcsolatos előkészítő kiadások. 50 Az eredmények azt mutatják, hogy a Levéltár jól sáfárkodott a rendelkezésére bocsátott összegekkel, mert az anyag jelentős része átköltöztetéskor kifogástalan rendben került véglegesnek tekintett helyére. 51 A Pecz által kidolgozott kivitelezési terveket az államépítészeti ügyeket felügyelő Kereskedelmi Minisztérium is felülvizsgálta és további módosításokat kívánt (tűzrendésze ti indokkal nem engedélyezte a melléklépcsőházak pihenőiről a bejáratot a raktárak félemeletére, a tetőcserepek felszegezendők, a toronysisak, a raktárvégfal és a kerítés még tanulmányozandó, s hiányolta a statikai számításokat, a villany-, fűtés-, víz- és csatornaterveket stb.). 52 Az építési bizottság 1913. május 24-i ülésén tudomásul vette a Nándor utca 3. és 5.sz. ingatlanok kisajátításának megtörténtét és a Pecz-féle terveket kisebb változtatásokkal — a szobrász, üvegfestő, fűtés, szobafestő, víz- és csatorna, villanyszerelési tervek kivételével — elfogadta és a miniszternek jóváhagyásra ajánlotta. A miniszteri jóváhagyás június 15-én meg is történt. 5 3 Az építkezés a Belügyminisztérium és az építési bizottság műszaki és pénzügyi szervezésében a régi épületek bontásával 1913. október 13-án megkezdődött. 54 Az építésvezető a tervező Pecz Samu egyetemi tanár volt. Nehéz alapozási munkák után 1914 nyár elején már kezdtek az épület falai emelkedni, amikor kitört az első világháború. Sok építőmunkás bevonult katonának, s a csökkent munkát szeptember 9-én a Belügyminisztérium leállította és intézkedését vállalkozói kérésére sem változtatta meg. 55 A munkákat 1915. március elején kezdték meg újra. 5 6 A rendes ütemben folytatódott munkát egyre jobban akadályozta a munkaerő- és az anyaghiány, s nem kevés problémát vetett fel az állandó áremelkedés is. Mindezek következtében 1917 végére az építkezés csaknem teljesen megakadt. 57 Derült égből villámcsapásként érte a Levéltárat az az 1918. január 11-i minisztertanácsi döntés, amely felhatalmazta a Honvédelmi Minisztériumot, hogy a befejezéshez közeledő épületet igénybe vegye. A Levéltár ugyan próbált feltételeket szabni az épület használatát és annak 49 OL-K 148-1917-14-29404,1912-2905. S0 OL-Y 1-1922-789. 5 ' Ennek közlését Mályusz Elemér professzornak köszönöm, aki 1923-ban országos levéltárnok volt. s2 OL-K 148-1914-14-18, 1913-3880 (730. csomó). S3 OL-K 148-1922-14-5, 1913-4321 (730. csomó). Pecz csak ezt követően, július 18-án részesült 14 év után először tiszteletdíjban. Uo. 1913-4959. s4 OL-K 148-1917-14-29404, 1913-2119. iktm. - A bontás során a Bécsi kapu tér 2. sz. házról kiderült, hogy keleti fala régi bástyafal. A 137,81 m 3 bástyafal lebontását a budapesti hadtestparancsnokság engedélyezte. (OL-K 148-1914-14-18, 1913-8849.) - Az épületek helyén talált régészeti leleteket Budapest székesfőváros múzeuma vette át 1922. február 28-án (OL-Y 1 — 1922— 72). 5 *Döry, i. m. 413. - OL-K 148-1914-18, 1914-7447. (734. csomó). s 6 A m. kir. kormány 1915-1918. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Budapest, 1924. 10.* - OL-K 148-1915-14-1043, 1915-151416. (732. csomó). 51 Döry, i. m. 414. - Részletekre vonatkozóan lásd az építési bizottság jegyzőkönyveit is. 3 Levéltári Közlemények 1979/1
