Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Moess Alfréd–M. Román Éva: Megyei és városi physicusok Magyarországon a XIX. század fordulóján / 291–310. o.

MEGYEI ÉS VÁROSI PHYSICUSOK MAGYARORSZÁGON 307 1815. december 31-i kelettel Debrecen küldött be először így felépített jelentést. A következő években az új típusú jelentések váltakoznak a régi típusú physicusi jelentésekkel, amelyeknek magja egy havi beszámoló az időjárás alakulásáról és ezzel párhuzamosan a mindenkor észlelt betegségek jellemzése. Van, aki az új típusú jelentést 15 külön lapon készíti el és van, aki egy jelentésben foglalja össze az I—XV. pontra adott válaszokat. Utóbbiak között akadnak elvétve olyan alapos jelentések, amelyek egy kis tanulmánnyal felérnek; ilyen pl. Flittner János Keresztély, Liptó megyei physicus 1825. március 28-i 40 oldalas jelentése az 1824. évről,

24 amelyet precizitása miatt a pesti egyetem orvosi fakultása is megdicsér. Mindenesetre 1815 után emelkedik az évente beérkezett physicusi jelentések száma: 1822-ben eléri a harmincat, 1824-ben a negyvenet és 1829-ben a hatvanat, de még ekkor is hiányzik a jelentéseknek kb. egynegyede. Az egészségügyi iratanyagban megtalálhatók még egy kiváló orvosi személyiség iratai: az országos protomedicusé. Ezt az állást II. József 1786-ban hozta létre. A közvetlenül a Helytartótanács alá rendelt protomedicus feladata volt az ország egészségügye feletti felügyelet, az erőfeszítések koordinálása járványok esetén és szakvéleményezés orvosi problémákban. De Vezza Gábor — volt katonai törzsorvos — töltötte be elsőnek ezt az állást, 1799-ben bekövetkezett haláláig. Utódja, Schraud Ferenc - szegedi, Csongrád és Csanád megyei physicus, majd egyetemi tanár — 1806 márciusában Vas megyében hivatásának teljesítése közben esett áldozatául annak a tífuszjárványnak, amely ellen személyesen irányította a védekezést a Dunántúlon. Schraud már előzőleg nagy érdemeket szerzett járvány elleni küzdelem megszervezésében: ő vezette 1795—96-ban a Szerbiából Szerem megyébe betört pestisjárvány elleni védekezést, amely másfél évi szívós munka eredményeként a járvány lokalizálásához vezetett. Később Schraud meg is írta a járvány történetét.

2 s Korai halála után Buda város physicusa Pfisterer András követte a protomedicusi poszton, aki 1818-ban Lipót-rendet kapott és 1824 augusztusában halt meg. Utódja Lenhossék Mihály a XIX. század első évtizedében Esztergom megyei physicus, majd pesti és bécsi egyetemi tanár lett, A protomedicusok szakvéleményeivel, utasításaival, jelentéseivel gyakorta találkozunk az egészségügyi iratanyagban. Ritkán bukkanunk azonban olyan iratra, amely a megye, Ül. város és physicusa közvetlen kapcsolatáról tájékoztat. Ezért különös figyelmet érdemel az, amely szerint 1785. szeptember 7-én a három Pozsony környéki kis szabad királyi város: Modor, Bazin és Szentgyörgy, közösen szerződtetett új physicust, dr. Lumniczer István, a neves orvosdinasztia őse, személyében.

26 A szerződés természetesen nem a physicusnak a felettes hatósággal szembeni kötelezettségeit, hanem a lakossággal, a betegekkel kapcsolatos feladatait szögezi le: kitűnik belőle az is, hogy a szegényeket és ínséges helyzetben levőket ingyenesen kell kezelnie, de olyanoktól, akik rendelési időn kívül fordulnak hozzá, 1 tallért, azaz 2 forintot kérhet, amennyiben módosabbak, és 1 forintot, ha kevésbé tehetősek. 24

Uo.: 1825. 19. kútfő 293. cs. 56. sz. 2 5

Franciscus Schraud: História pestis Syrmiensis I—

III. Pest 26

MOL Htt. Dep. sanit. 1785. 29. sz. 6. p.