Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Moess Alfréd–M. Román Éva: Megyei és városi physicusok Magyarországon a XIX. század fordulóján / 291–310. o.

292 MOESS ALFRÉD-M. ROMÁN ÉVA alispán utasíttatik, hogy „. . . a Pesti Orvosi Fakultástól kérje több alkalmas személy proponálását", akik közül a Karok és Rendek kiválasztják a legalkalmasabbnak látszókat, s ezeket terjesztik elő megválasztás végett.

6 A következő közgyűlésen a főispánt helyettesítő „Administrator Úr" a Pesti Orvosi Kar véleménye alapján, „a Karoknak és Rendeknek közmegelégedésekkel" az új physicust Csorba Józsefet, a „Nemes Vármegye rendes orvosává kinevezni méltóztatott".

7 A szabad királyi városokban a magistratus jogkörébe tartozott physicusokat meghívni, akikkel - mint a későbbiekben látni fogjuk - rendszerint szerződést kötött a város feladataik pontos körvonalazására. A Helytartótanács 1800. május 6-i rendelete részben megerősíti a szabad királyi városokat e jogkörük gyakorlásában, részben bizonyos korlátokat szab a magistratus ez irányú működésének, amennyiben „. .. a Sz. Kir. Városokbeli Magistratusok tellyes szabadságokban marad ugyan városi Physicusokat meghívni, tsak hogy azok ollyanok legyenek a kik az Ő Felsége Birodalmában levő valamelyik Universitasban examináltattak: mindazonáltal nem lehet a Magistratusnak a Városi Physicusokat szabad tetszés szerént a Hivatalból el botsátani, hanem . . . az . . . Actákat felsőbb elintézés végett a T. Királyi Helytartó Tanácshoz fel kell küldeni".

8 Mialatt tehát a városi senatus végrehajtó szerve, a magistratus — a képzettségre vonatkozó megszorítás szem előtt tartásával — szabadon dönthet a physicus személyének megválasztásában, a századfordulón szükségesnek látja a Helytartótanács a physicusok fokozott jogvédelméről gondoskodni, s azok esetleges elbocsátásában a döntés jogát magának tartja fenn. Érdemes itt megjegyezni, hogy míg a megyei és városi physicus hivatalának létrejötte felsőbb intézkedés eredménye, az idők folyamán szükségessé váló másodphysicus alkalmazása iránti kérelem mindig az érdekelt megyétől vagy várostól indul ki, nemegyszer komoly nehézséget jelentve a közigazgatás illetékes szervének, minthogy a másodphysicus honoráriuma nem, vagy csak a Helytartótanács külön engedélyével fizethető a domestica cassa-ból. Ezzel magyarázható, hogy az idők folyamán adódott olyan eset is, amikor a mindenképpen szükségessé váló két physicus között megosztották a megyei első physicus fizetését. A megyei physicus működésének írásbeli lecsapódása némely megyei levéltár (pl. Zala megye Levéltára) iratanyagában önálló állagként jelentkezik. Azokban a megyei levéltárakban — és sajnos ezek vannak többségben -, ahol a megyei főorvos működése során létrejött iratokat nem kezelték külön, a közgyűlési iratok között lehet — nem minden fáradság nélkül - megtalálni azokat. A városi physicusok iratanyaga tekintetében sem jobb a helyzet. A megyei és városi egészségügyi szervezet közvetlen szakfelügyeletét a Helytartótanács látta el. 1783-ban alakult meg a Helytartótanács irat- és ügykezelésének átszervezése következtében a Departamentum sanitatis (egészségügyi osztály), amelynek iratanyaga az 1783—1848 közötti éveket öleli fel,

9 és országosan jó - ha nem is teljes — képet ad tárgyalt korszakunkban (1783-1830) a megyei és városi physicusok létszá«Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) Filmtár 13 649. sz. d. Somogy Megyei Levéltár, Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1817. 231-232. pp. 7

Uo. 357. p. 8

MOL Filmtár 10 077. sz. d. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen város tanácsülési jegyzőkönyvei, 1800. 215. p. 'MOLHtt. Dep. sanit. 1783-1848, 56, 40 fm.