Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 2. - Moess Alfréd–M. Román Éva: Megyei és városi physicusok Magyarországon a XIX. század fordulóján / 291–310. o.

MOESS ALFRÉD-M. ROMÁN ÉVA MEGYEI ÉS VÁROSI PHYSICUSOK MAGYARORSZÁGON A XIX. SZÁZAD FORDULÓJÁN A XVIII. század dereka táján, Mária Terézia uralkodásának első két évtizedében, megindul a megye egészségügyi szervezetének kifejlődése, s a század második felére, a megyei apparátus egyéb szakigazgatási ágainak létrejöttével egy időben, a megyei főorvos (physicus), a sebész (chirurgus), sőt a bába (obstetrix) is a megyei adminisztráció rendes alkalmazottjaként jelenik meg. Fizetésüket szabályozzák, s ennek összegét úgy állapítja meg az uralkodói rendelet, hogy hivatalukat az érdekeltek fő hivatásnak tekinthessék.

1 Az egészségügyi szervezet legképzettebb, s ebből következően legjelentősebb tagjai a megyei physicusok voltak. Alkalmazásuk folyamata lassú volt,

2 eleinte nem volt elég orvos, de minthogy a physicust a házipénztárból (domestica cassa) kellett fizetni, akadtak anyagi nehézségek is e téren. A kisebb városok között volt néhány (pl. Ruszt, Korpona, Bakabánya), amely anyagi okokból nem vállalkozhatott arra, hogy önállóan orvost fogadjon. A három Pozsony környéki kis szabad királyi város: Bazin, Modor és Szentgyörgy pedig úgy segített magán, hogy közösen fogadott physicust. A «század utolsó évtizedére mégis úgy tűnik, nagyjából minden megyének és jelentősebb városnak van már „rendes orvosa". A megyei apparátuson belül a physicus nem a megyei tisztikarban, hanem az ún. „szegődöttek" között foglalt helyet, itt azonban kétségtelenül előkelő helyet töltött be, rendszerint a megyei mérnök után említik, s fizetése általában a főszolgabíróéval azonos.

3 A városi apparátusban a physicust a városi tisztségviselők között találjuk. A megyei physicusi állás betöltése kinevezés, ill. választás útján történt. Palugyai Imre szerint „.. . némely megyében a' főispán nevezi ki, másutt pedig a' megyei rendek választják".

4 Csizmadia Andor a közelmúltban így írt erről a kérdésről: „A főispán volt az uralkodónak a megye élére kinevezett tisztviselője, akinek néhány állásra (megyei jegyzők, aljegyzők). . .. kinevezési joga volt, míg ellenben minden más állást a közgyűlésen választással töltöttek be."

5 A Somogy megyei közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a XIX. sz. elején a megyében megüresedett physicusi állás betöltése érdekében az x Ifj. Palugyai Imre: Megye-Rendszer hajdan és most. Pest, 1844. Megyei-Hivatalok. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. 70-71. pp. 2

Felhő Ibolya—Vörös Antal: A helytartótanácsi levéltár. (MOL, Levéltári leltárak. L. 3.) Budapest, 1961. *Ifi. Palugyai: i. m. 147. p. 4

Uo. 186. p. 5

Csizmadia: i. m. 41. p.