Levéltári Közlemények, 50. (1979)

Levéltári Közlemények, 50. (1979) 1. - Sashegyi Oszkár: Az Országos Levéltár kiadványkészítő tevékenységének száz éve, 1874–1974 / 3–21. o.

Az Országos Levéltár kiadványkészítő tevékenységének száz éve 1874-1974 15 levéltárak tanácsosításával kapcsolatban a Levéltári Osztály Levéltári Igazgatósággá alakult át, a kiadványok részben az Országos Levéltár kiadványaivá váltak. A kiadványprofilt tekintve ezek az egyéb kiadványok nagyrészt az eredeti négy sorozat tárgyához hasonló tárgyúak, bizonyos tekintetben azonban a profil tágításáról, újabb területeknek a levéltári irodalom fogalma alá vonásáról tanúskodnak. Ilyen pl. a történeti statisztika, amely a forrásközlés egy fajának is tekinthető, s amelyre nézve már Pauler idejében bizonyos tervek merültek fel, s ilyen a helytörténet egy bizonyos faja, amelyet az Országos Levéltár tudományos dolgozói már a két világháború közti időszak­ban is műveltek, bár e munkák nem a Levéltár szervezésében folytak s eredményeik nem váltak levéltári kiadványokká. A levéltári irodalom fajai szerint rendszerezve az alábbi kiadványaink jelentek még meg. A legnagyobb termésről a levéltári segédletek terén számolhatunk be. A segédletek fajtái szerint négy sorozatot indított el és adott ki a LOK s gondoz 1968 óta az Országos Levéltár, valamennyit sokszorosításban. a) Fondjegyzékek. „A magyar állami levéltárak fondjegyzéke" c. sorozat 1959-ben indult, a Magyar Országos Levéltár fond- és állagjegyzékének, valamint a Központi Gazdasági Levéltár fondjai jegyzékének megjelentetésével. Ezt követték, harmadik kötet­ként, a területi (tanácsi) levéltárak fondjegyzékei. Ezekből 1962 és 1974 között 19 rész jelent meg, egyik — a Békés megyei Levéltár fondjainak jegyzéke — két kiadásban is. Végül 1974-ben az Országos Levéltár fond- és állagjegyzékének is új kiadásából jelent meg két kötet, a Levéltár saját kiadásában. Mindkét levéltár esetében az új kiadást az őrizetük­ben levő levéltári anyag összetételében és rendszerezésében bekövetkezett változások tették szükségessé. b) Alapleltárak. A „Levéltári alapleltárak" c. sorozatot a LOK 1951-ben indította meg. A sorozat egyik része az Országos Levéltár állagairól készült alapleltárakat tartal­mazza, 13 kötetben, a másik rész Budapest Főváros Levéltárának alapleltárait, 5 kötet­ben. Az alapleltárak a felszabadulást követően az állami levéltárak őrizetében levő teljes levéltári anyag főbb adatainak és az egyes anyagrészekkel kapcsolatos levéltári feladatok­nak felmérését szolgálták. Később, amikor más típusú segédletek készítése került napi­rendre, a sorozat abbamaradt. c) Áttekintő raktári jegyzékek, repertóriumok. Míg a fondjegyzékek elsősorban a teljes levéltári anyag rendszerezett nyilvántartását szolgálták, az alapleltárak pedig a levéltáros részére szükséges bővebb információt nyújtottak az anyagról, tehát mindkétfajta segédlet eredetileg belső használatra készült, az áttekintő raktári jegyzékek és repertó­riumok amellett, hogy az előbbieknél részletesebbek, az egyes levéltári egységek tárgyáról adott sommás megjelölés vagy elemző ismertetés révén a kutató számára is nélkülözhetet­len segédeszközök. A „Levéltári leltárak" sorozata, amely ilyen típusú segédleteket tartalmaz, az Országos Levéltár és más levéltárak anyagáról vegyesen, 1955-ben indult. 1974-ig 62 száma s egy szám nélküli darabja, mindössze 71 kötetben jelent meg. d) Darab szintű segédletek. A darab szintű nyilvántartást igénylő levéltári gyűjtemé­nyek egy részének, a területi levéltárak külön kezelt térképeinek jegyzékelését a LOK 1955-ben indította el. Ennek eredményeképpen indult el 1965-ben a „Levéltári jegyzé­kek" c. kiadványsorozatunk. E sorozatnak 1974-ig három része jelent meg (1. Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban. 1965-1972, 8 kötet; 2. A területi állami

Next

/
Oldalképek
Tartalom