Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - Dóka Klára: A vízügyi szakigazgatás kezdetei, 1772–1788 / 81–100. o.
A vízügyi szakigazgatás kezdetei (1772-1788) 9 7 vezető mellett Braun Frigyes mérnök, Preschka Pál gyakornok, valamint egy raktárnok, ellenőr, 2 ács-, 2 kőművespallér, egy raktárőr, 2 építési felügyelő; Bácskában egy építési felügyelő dolgozott. Volt már állami műszaki személyzet Nyitrán, Munkácson, Aradon és Fiúméban is. 7 7 1786-ban megszervezték a megyei és városi mérnöki állásokat. A megyékben — mivel itt több előzmény volt — a szervezés sokkal gyorsabban haladt, míg a szabad királyi városok közül 1786-ban csak Kassának, Sopronnak, Pozsonynak, Győrnek és Zombornak volt városi mérnöke. A területi személyzetet a Hajózási Igazgatóság mellett az építési departamentum is igénybe vette. A megyei és városi mérnökök a helyi törvényhatóságoknak voltak alárendelve, és főként a városi telekfelmérésekkel, útépítésekkel dolgoztak. Azonban vidéken a különféle műszaki munkával foglalkozó személyzet együttműködésére már volt lehetőség. 1786. január 31-én utasítást adtak a Hajózási Igazgatóságnak. Eszerint a személyzet a helytartótanácsnak köteles engedelmeskedni. A jóváhagyott tervek alapján irányítják az építkezéseket, megállapítják, hogy mennyi munkaerő szükséges a feladat végrehajtásához. Fő munkájuk a térképek készítése, medertisztítás, partbiztosítás. A vidéki személyzet részt vesz a megyegyűléseken, figyelmeztet az árvízveszélyre. A Hajózási Igazgatóság pozíciói az 1785-ös átszervezés folyamán megerősödtek. Feladatköre, személyzete megnövekedett. Elsősorban a helytartótanács által korábban megkezdett munkákat folytatták, de tevékenységük kiterjedt az ország minden vízrajzi szempontból problematikus területére. A sok átszervezés természetesen nagymértékben hátráltatta a munkát. Az egyik állásból a másikba helyezett műszaki személyzet fő tevékenysége a tájékozódás volt. Érdemi előkészületekre egyedül a Rába—Rábca-vidék rendezésénél került sor. 78 A Hajózási Igazgatóság szerepe — elődjéhez képest — több ponton átalakult. A hajóvontatás, hajóépítés már nem tartozott feladataik közé. A folyószabályozás célja még mindig a hajóutak biztosítása volt, de az árvíz elleni védelem döntő szerepet kapott. Foglalkoztak olyan folyók szabályozásával is, amelyek nem voltak hajózhatók. Ilyen volt a Rába—Rábca rendezése is, amely egy igen értékes terület, a Rábaköz megmentésére irányult. Az 1780-as évek közepén az árvíz elleni védekezés, a földterületek megmentése kezdett országos üggyé válni. Az újjászervezett Hajózási Igazgatóság a vele párhuzamosan működő építési departamentummal együtt rövid életű szerv volt. 1787-ben már többféle kezdeményezés indult meg az összes műszaki tevékenységet egyesítő építési igazgatóság létrehozására. Az egyik kezdeményező maga az uralkodó volt. Az 1783-ban megszervezett Hofbau Direction nem tudta áttekinteni az egész birodalom építési ügyeit, ezért szükség volt arra, hogy az egyes tartományokban (Csehország, Morvaország, Ausztria, Magyarország) - a helyi hatóságoknak alárendelt - építési igazgatóságokat hozzanak létre. Kezdeményezte az igazgatóság létrehozását az építési departamentum is. Túl gyengének érezték magukat ahhoz, hogy az összes állami építkezést irányítani tudják. Kevés volt a szolgálatban álló építési felügyelő, pallér. Támogatta a kérést a magyar kancellária is. 79 Az udvari kamara azt igyekezett 7 ''Ember Győző i. m. 349. 78 OLC127.879. 79 OLA 39. 1787:13722. 7 Levéltári Közi. 77-78.
