Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)

Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - IRODALOM - Kállay István: Die obere Wart / Ladislaus Triber (szerk.) Oberwart, 1977 / 297–299. o.

Irodalom 297 törekvések ellensúlyozását szolgálta, hanem Kállay a szerbeket potenciális szövetségesnek tekintette arra az esetre, ha a dualista Magyarország vívmányait - az alkotmányosságot és a különállást - egy abszolutisztikus-centralista államcsíny veszélyeztetné. A Kállay által képviselt szerbbarát politikának módosulását 1871 után figyelhetjük meg, paradox módon épp akkor, amikor protektora, Andrássy Gyula lett a Monarchia külügyeinek irányítója. A kedvezőnek látszó személycsere azonban nem ellensúlyozhatta azokat a Monarchia belső struktúrájában és az európai hatalmi viszonyokban bekövetkezett változásokat, amelyek a franciaporosz háború után a szerbbarátság értékét és fontosságát másodrangúvá degradálták. A határőrvidék polgárosítása és a magyar-horvát közjogi viszony időleges stabilizálódása a dualizmusellenes katonaiudvarikörökbefolyását mérsékelte, így - magyar részről - az udvari reakció elleni összefogás jegyében kibontakozó szerb-magyar fraternizálás belpolitikai szükségessége is kevésbé jelentkezett. A Monarchia közös külügyminiszteri székébe került Andrássy hajlamainak és elképzeléseinek leginkább megfelelő szélsőséges oroszellenes külpolitikához pedig az európai nagyhatalmak között nem akadt szövetséges, s miután így a cárizmus elleni szövetségi rendszer, ül. preventív háború terve meghiúsult, sőt miután Ausztria-Magyarország 1873-ban a három-császár egyezmény aláírásával gyakorlatilag Oroszország szövetségese lett, időszerűtlenné és anakronisztikussá vált az a koncepció, amely a Bosznia és Hercegovina megszerzésére irányuló szerb törekvések támogatása árán akarta egy orosz-osz trák magyar konfliktus esetére a szerb fejedelemség jóindulatú semlegességét biztosítani. E változásokat a nagy tervekkel Belgrádba érkezett Kállay is érzékelte s jelentőségét vesztett állomáshelyén ambícióit egyre kevésbé elégítette ki a kisszerű konzulátusi ügyek intézésének rutinmunkája. Amikor emiatt 1875 áprilisában elhagyta állomáshelyét és ifjúkori terveinek megfelelően parlamenti mandátumot szerzett, még nem sejtette, hogy néhány hónap múlva a hercegovinai felkeléssel az egész térség sorsát hosszú időre meghatározó események lavinája indul el. A kötet használatát bőséges jegyzetek és több mutató könnyíti meg. A terjedelmes jegyzetapparátust, bár alapjában betölti tájékoztató funkcióját, néhol egyenetlennek éreztük, mivel egyes esetekben túlságosan is hosszú kommentárokra, olykor oldalnyi idézetekre bukkanhatunk, máshol viszont csak sommás, általánosítható megjegyzéseket és egyes személyek esetén kevés információt nyújtó adatokat (pl. gróf, báró, politikus stb.) találhatunk. A napló fordítása nyelvileg és szakmailag is sikeresnek mondható, bár a földrajzi nevek átültetése nem történt egységes szempontok szerint pl. az egykori magyarországi helynevek hol magyarul (Nagyszombat), hol mai nevükön (Kosi£e),hol pedig szerbül (Temisvar) szerepelnek úgy, hogy sem egykori, sem mai hivatalos nevükre nem található semmiféle utalás. E két apró, inkább lektori véleménybe, semmint ismertetésbe illő megjegyzésünk azt igazolja, hogy a Kállay-napló közreadója kitűnő és alapos munkát végzett. Munkájának hasznosságát pedig a napló forrásértéke önmagában is szavatolja. Ress Imre LADISLAUS TRIBER (szerk.) DIE OBERE WART Oberwart, 1977. 500 1., 150 kép Az osztrák-magyar tudományos együttműködés szép példájaként jött létre ez a kötet. Példamutató, a kedvező légkörre utal, hogy magyarlakta terület történetét tárgyalja az igen szép kiállítású kiadvány. Elismerés illeti érte a városi tanácsot és Triber László szerkesztőt, akit több alkalommal az Országos Levéltárban is üdvözölhettünk. A munka legnagyobb eredménye az együttműködés mellett, hogy a helytörténetet az országos történet szintjére emeli, vagyis úgy ír a város múltjáról, hogy az egész ország történetéről is újat mond. A kötet tulajdonképpen nem szokásos monográfia, hanem a város történetének egyes kérdéseit tárgyaló tanulmányok gyűjteménye. Ennek megfelelően öt nagy részre osztható: 1. Földrajzi, természeti környezet (a térség leírása, regionális helyzete, térképek és növényzet). 2. Történeti rész (első évezred, a magyarok származása és a honfoglalás, az ör létrejötte, Felsőőr az újkorban, gazdaságtörténeti és társadalmi vonatkozások az újkorban, Felsőőr helye a megyei