Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Vida István: Iratok a Nagy Ferenc vezette magyar kormányküldöttség 1946. évi amerikai látogatásának történetéhez / 245–281. o.
Iratok a magyar kormányküldöttség 1946. évi amerikai látogatásának történetéhez 255 nálatát, a leszállás és üzemanyag felvétel jogát az amerikai gépek számára is. Az amerikai diplomáciát, amikor február folyamán javaslatot tett kétoldalú magyar—amerikai légi egyezmény megkötésére, bizonyíthatóan politikai szempontok vezették, hisz saját felmérésük szerint Magyarországon nem volt alkalmas repüló'tér és megfelelő technikai felszerelés, amely fogadhatta volna az USA négymotoros repüló'gépeit. 4 3 Egyrészt a Szovjetunióhoz hasonló jogokat szerettek volna maguknak biztosítani, másrészt ily módon próbálták felmérni a magyar kormány szándékait. Nagy Ferenc március elején azt közölte Schoenfelddel, hogy a magyar kormány elvben hozzájárul az amerikai javaslathoz, s ígéretet tett arra, hogy ó' és kabinetjének többsége mindent megtesz az amerikai kívánságok teljesítése érdekében, só't új repüló'terek építését is felajánlotta. 4 4 A magyar kormánynak azonban a fegyverszüneti egyezmény értelmében ki kellett kérnie a SzEB és a szovjet kormány véleményét. Szovjet részről közölték, hogy a leszállási jog biztosítását az amerikai repülőgépek számára a Szovjetunió barátságtalan lépésnek tekintené s feltétlenül ellenezné azon az alapon, hogy ilyen jogok megadása veszélyeztetheti a Szovjetunió biztonságát. 4 5 Az amerikaiak tiltakoztak a magyar—szovjet légügyi egyezmény megkötése miatt, s többször sürgették a magyar kormányt, hogy cselekedjék. 46 A washingtoni tárgyalások során az amerikaiak, mint említettük, ismét visszatértek a kérdésre. Elismerték, hogy a légi egyezmény aláírását az USA-nak előzőleg meg kellene konzultálnia a szovjet kormánnyal, de kijelentették, hogy ez nem zárja ki, hogy a két ország a légi jogok biztosítása ügyében valamilyen megállapodásra jusson. Bejelentették viszont, hogy a békeszerződés aláírása után az USA készségesen hozzájárul a kétoldalú légi egyezmény megkötéséhez. Nagy Ferenc ígéretet tett rá, hogy a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz az egyezmény tető alá hozása érdekében. (Lásd 22. sz. iratot.) Az amerikai program befejezése után a magyar kormányküldöttség június 21-én érkezett Londonba kétnapos látogatásra. A fogadtatás itt távolról sem volt olyan nagyszabású, mint a tengeren túlon. A delegáció előbb Philip Noel Baker államtitkárral találkozott, majd Clement Attlee miniszterelnököt kereste fel, s végül Orme Sargent elnökletével a Foreign Office illetékes vezetőivel ültek tárgyaló asztalhoz. Az angol államférfiak, különösen Attlee és Orme Sargent, meglehetősen hűvösen és tartózkodóan viselkedtek, szinte lekezelően bántak a messziről jött vendégekkel, s az udvariatlanság határait súrolva kioktatták őket. Ez a magatartásuk nem kedvezett a tárgyalások légkörének, bár lehet, hogy éppen ezt akarták elérni. 4 7 Az erdélyi és a kisebbségi kérdésben - akárcsak az amerikaiak 4 8 elutasító álláspontra helyezkedtek. Nem bátorították a magyar politikusokat abban, hogy Erdély kérdését a Külügyminiszterek Tanácsa előtt ismét felvessék, s a május 7-i döntéseit a felelősséget egyoldalúan a Szovjetunióra hárították. Ugyanakkor Sztálinhoz és Molotovhoz hasonlóan maguk is azt tanácsolták, hogy Románia és Magyarország a függőben levő kérdéseket - egymás között - tárgyalások útján rendezzék, s megígérték: ha meg tudnak egyezni, Anglia támogatni fogja a megállapodást. Nem pártfogolták azt a magyar javaslatot sem, hogy a békeszerződésbe vegyenek be egy pontot, mely szerint Csehszlovákia köteles biztosítani az ottani magyarság számára a kisebbségi jogokat. A tárgyalásoknak egyetlen konkrét eredménye volt csupán, az, hogy az angol kormány bejelentette: visszaadja Németország és Ausztria angol megszállási övezeteibe került magyar műszaki berendezéseket, szállító 43 FR., 1946. VI. k. 269. old. Schoenfeld távirata a külügyminiszternek. 1946. március 5. 44 FR., 1946. VI. k. 268-269. old. Schoenfeld távirata a külügyminiszternek. 1946. március 5. 4S FR., 1946. VI. 299. old. Schoenfeld távirata a külügyminiszternek. 1946. május 24. 46 A magyar-amerikai jegyzékváltásokra lásd: Várkonyi, 1971. 144-158. old. 4 7 PRO. FO. 371,59025. R. 10 055/1266/21. Mitchell-Carse jelentése a Foreign Office-hoz Nagy Ferenc miniszterelnökkel folytatott beszélgetésről. 1946. június 29. 48 A londoni amerikai nagykövetség 1946. június 18-án tájékoztatta a Foreign Office-ot a washingtoni tárgyalásokról, s megküldték a State Department június 14-i összefoglaló memorandumát is. „In their conversation with the Hungárián Prime Minister - közölte az amerikai diplomáciai képviselet - the State Department officials took the possition that the questions of frontiers and Hungárián minorities in Rumania and Chechoslovakia were outside of their competence inasmuch as Secretary Byrnes, who is fully cognizant of these matters, was absent from the country." [PRO. FO. 371, 59034. R. 9110/2286/21. J. Galman (London, USA Embassy) levele a Foreign Office-hoz. 1946. június 18.]
