Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése, 1911–1914 / 215–243. o.
A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése (1911-1914) 235 86. Jelentés a szerb ministerelnök külügyi expozéjának közgazdasági tartalmáról. 96 87. Jelentés az 1912. évi szerb tenyészállat osztásáról. (5377/eln.) 88. Jelentés Szerbia nyár eleji közgazdasági helyzetéről. (52532.) 89. Jelentés a belgrádi új marhavásárról. (6145/eIn.) 91. Jelentés a politikai és közgazdasági helyzetről. (6643/eln.) 92. Jelentés Dimitrijevics könyvéről (Ó-Szerbia mezőgazdasága). (53033.) 93. Jelentés politikai helyzetről. 94. Jelentés keleti vasutak kérdéséről. (6776/eln.) 9 7 95. Előterjesztés a balkáni bizottság londoni tanulmányozása iránt. (7033/eln.) 9 8 98. Jelentés a szerb-bolgár háborúról. (7096/eln.) 9 9 99. Jelentés a szerb-bolgár háborúról. 102. Jelentés a Trgovinszki-Glasnik cikkéről (Közgazdasági vonatkozások Szerbia és AusztriaMagyarország között a háború után). (7527/eln.) 1 ° ° 103. Jelentés az első félévi húsexportról. (7635/eln.) 106. Jelentés a poütikai helyzetről. (7782/eln.) 107. Jelentés a szerb mezőgazdasági szakoktatásról. 108. Jelentés a monasztiri vilajet közgazdasági viszonyairól. (53703.) 109. Jelentés a Szerbia által hódított területek agrárviszonyairól. (8029/eln.)' ° • 9 6 OL - K 178 - 1913 - 5734 (5733). Németh május 28-án fordításban közli Pasics aznapi külpolitikai expozéjának fontosabb részeit. Pasics szerint a szerb—bolgár viszony szükségszerűen romlott meg, mert az első Balkán-háborúval Bulgária az 1912-es szerződésben megállapítottnál jóval nagyobb területekhez jutott, míg Szerbia Albánia önállósítása folytán már elfoglalt s a szerződés szerint őt illető birtokoktól esett el. A hatalmi egyensúly felbomlásán túl Szerbia nem jutott ki a tengerhez. Ezért mindenáron törekszik a Görögországgal való közvetlen határ megteremtésére, hogy Szaloniki kikötőjét elérhesse. 97 OL - K 178 - 1913 - 6776. Az 1913. június 26-án kelt jelentés előadja, hogy: „A keleti vasutak részvényeinek egyes osztrák és magyar pénzintézetek által történt összevásárlása itt ma egyike a legerősebb agitációs mozzanatoknak a kettős monarchia ellen." A szkupstina június 7-én új vasúti törvényt fogadott el, melynek célja a külföldi érdekeltségű vasutak állami ellenőrzés alá vonása. (A „keleti vasutak"-at az 1870-es évektől építették ki francia, belga, osztrák bankcsoportok. A társaság 1878-ban tisztán osztrák, majd 1890-től osztrák—német-svájci érdekeltséggé alakult. 1913-ban mind Szerbia, mind Bulgária állami kezelésbe vette e vasutak - melyek a Szaloniki és Konstantinápoly felé vivő forgalmat bonyolították — üzemét. Ez elsősorban a Monarchiával komoly súrlódásokra vezetett.) 9 *A Londonban működő Balkán Bizottság a Balkán felszabadításának támogatására alakult, majd 1912-től erősödött Monarchia-ellenessége is. Németh július 2-i jelentése ezt támasztja alá. Szerinte fontos gazdasági vetülete van a bizottság tevékenységének, ezért kéri, hogy Londonban tanulmányozhassa annak működését. A FM ehhez nem járult hozzá, de a londoni szaktudósítót utasította a bizottság tevékenységének figyelésére. OL - K 178 - 1913 - 7033. 99 OL - K 178 - 1913 - 7096. A Balkán-szövetség szétesésének végsó' pillanatát, a második Balkán-háború június végi kirobbanását örökíti meg a Belgrádban 1913. július 4-én kelt jelentés. Előző napi táviratában még csak határ menti csatározásokról számolhatott be Németh, de most „a már teljesen kitörtnek tekinthető szerb-bolgár és görög-bolgár háború eddigi eseményeiről" jelenthet: térképen is szemlélteti a szembenálló hadseregek elhelyezkedését. 1 00 OL - K 178 - 1913 - 7527. Az említett napilapban folytatásban megjelent „Közgazdasági vonatkozások Szerbia és Ausztria-Magyarország között a háború után" c. tanulmányról van szó, mely Németh szerint Todorovics közgazdasági minisztériumi titkár és Stefanovics pénzügyminisztériumi osztályfőnök, fővámigazgató műve. A tanulmány a Balkán-háború nyomán kialakult új helyzet tükrében vizsgálja a Monarchia és Szerbia kereskedelmi viszonyát. Többek között helyteleníti azt, hogy Szerbia a volt török területeken a mérsékelt 11%-os török értékvámokat szedje; említi a Szandzsák-vasút problémáját is. (A Balkán-háborúk nyomán a Monarchia részéről felvetették a kereskedelmi viszonyok újbóli szabályozásának kérdését. L. A m. kir. kormányjelentése 1913. 84.1.) 1 ° ' OL - K 178 - 1913 - 8005 (8029). A jelentés részletesen ismerteti az új szerb területeken kialakult gazdasági helyzetet.
