Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése, 1911–1914 / 215–243. o.
A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése (1911-1914) 233 irányú munkálkodásom alapját egy február hóban a szerb kormány különös engedélyével SzalonikÜg tett utam alkotta, melyről, miután különös közgazdasági följegyezni valókat nem nyújtott, csak a háború pusztításait és egyes általános politikai szempontból érdekes jelenségeket tárt fel, külön hivatalos jelentést nem tettem. Legjelentékenyebb elfoglaltságomat az adta, hogy felsőbb hatóságom engedelmével a balkáni mezőgazdasági állapotokról részletesebb tanulmányt dolgoztam ki, melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben adtam elő, s mely azután a Magyar Gazdák Szemléjében kinyomattatott. 8 5 Ugyancsak nagyobb terjedelmű tanulmányt dolgoztam ki a kereskedelmi és vállalkozó köröket érdeklő közgazdasági kérdésekről és viszonyokról a Balkánon, s ezt a Pesti Lloyd Társulat egyik ülésében olvastam föl. E tanulmányomat külön a gazdasági Szemle adta ki.* 6 Mivel egy pillanatra sem tartottam megengedhetőnek, hogy szaktudósítói kiküldetésem egyik fő célját, tudniillik mezőgazdasági terményeink balkáni térfoglalásának munkálását szem elől tévesszem, és mivel az ellenünk folyton szított ellenérzés az ez irányú munkálkodást nagyon nehézzé tette, s végül mivel kormányunknak az volt az álláspontja, hogy úgy Szerbiával, mint az egész Balkánnal szemben a békés viszonyt minden kihívás és kellemetlenkedés dacára fönntartjuk, 8 7 sokszoros megfontolás után is kötelességemnek láttam, hogy jelölt irányú munkálkodásomat folytassam, s lehetőleg ne vegyek tudomást az ellenünk szított ellenséges hangulatról, úgy kormányzati, mint társadalmi téren érezhető kellemetlenkedési vágyakról. Jelentenem kell azonban, hogy ez év folyamán már sokkal súlyosabbá vált a helyzet Belgrádban úgy társadalmi, mint hivatalos érintkezésemre nézve, shogy sokszor csak nagy önmegtagadás árán és erős önfegyelmezéssel sikerült a hivatásom betöltéséhez szükséges tárgyilagosságot megőrizni. Végül még azt kell jelentenem, hogy a ministerelnök úr Önagyméltóságának kívánságára július hó elejétől kezdve hetenkint jelentéseket terjesztettem föl a minket érdeklő szerb sajtóbeli közleményekről. Ez évben Szerbiára nézve a következő fontosabb jelentéseket dolgoztam ki és terjesztettem föl: 4. Jelentés a megszállott területeken tett vámpolitikai intézkedésekről. (591 /ein.) 5. Jelentés a megszállott területeken tett vámpolitikai intézkedésekről. (846/eln.) 8 8 9. Jelentés a politikai helyzetről. 12. Adatok a mezőgazdasági állapotokhoz Ó-Szerbiában. 13. Jelentés a birtok viszonyokról Ó-Szerbiában. (1287/eln.) 15. Jelentés a montenegrói emlékiratról. (1321 /ein.) 89 16. A bolgár kormány megrendelései a belgrádi vágóhídon. (22521.) 20. Közgazdasági helyzet Szerbiában január végén. 21. Az 1910-iki szerb állatösszeírás részletes eredménye. (22612.) 85 Az előadás megjelent: A balkáni államok mezőgazdasági és forgalmi viszonyai. Magyar Gazdák Szemléje, 1913. április-május. 86 Helyesen: Közgazdasági Szemle, 1913. július-augusztus: Közgazdasági helyzetünk a Balkánon a háború előtt és után. 8 ''Németh beállítása annyiban kétségtelenül igaz, hogy a Monarchia mértéktartó körei nem akartak felelőtlenül belemenni egy balkáni kalandba. A „békepárt" - amely mellett működött egy „háborús" is - politikája azonban nem valami semleges álláspontról jött, hanem a nagyhatalmi érdek, a nemzetközi szituáció motiválta. A Monarchia gazdasági és politikai befolyásának feladásáról egyik irányzat sem akart hallani. Amikor pl. Montenegró Szkutarit vonakodott átadni az új Albániának, a Monarchia rögtön a kardjára csapott, mert érdekeit veszélyeztetve látta. Vö. Galántai József: Magyarország az első világháborúban 1914-1918. Bp., 1964. 71-72.1. 88 OL - K 178 - 1913 - 90 (591., 846). A két jelentés az osztrák-magyar követ közlése alapján beszámol arról, hogy a volt török területeken Szerbia a Monarchiából eredő árukat nem a magas szerb, hanem a török szerződés szerinti alacsony, 11%-os értékvámmal fogja vámkezelni. L. még a 100. jegyzetet! ,9 OL - K 178 - 1913 - 1915 (1321). Az első Balkán-háborút lezáró londoni békekonferencián benyújtott montenegrói memorandumról van szó, mely „a .. . Grey brit külügyminiszternek átadott albán emlékirattal polemizál, amely Scutarit, Ipeket, Gyakovát, Prizrent, sőt Monastirt is az új Albániának igényli."
