Levéltári Közlemények, 48–49. (1978)
Levéltári Közlemények, 48–49. (1978) - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudósítójának működése, 1911–1914 / 215–243. o.
A földművelésügyi miniszter belgrádi szaktudóátójának működése (1911-1914) 229 Az ez év szeptember hó utolsó napján elrendelt szerb mozgósítással kitört balkáni háború természetesen nagy befolyással volt hivatalos tevékenységemre. Ugy Szerbiában, mint európai Törökországban jóformán megszűnt a közgazdasági élet és természetesen a köz- és magánéletet teljesen abszorbeálta a háború. Tehát a közgazdasági fejleményeket is a háború szempontjából kellett figyelemmel kísérni, ami információszerzési apparátusom és forrásaim megszaporítását tette szükségessé. Különösen megnehezítette a helyzetemet az a körülmény, hogy a mozgósítással Belgrádban a villamosvasúti közlekedés megszűnt, a postán és tavirdán szigorú cenzúra lépett életbe, kifelé szóló táviratokat egyáltalán nem vettek fel. November hó 9-én vettem a földművelésügyi minister úr Önagyméltóságának 11755. ein. számjeles rendeletét, melyben arra utasított, hogy követünkkel való érintkezés alapján a háborús és politikai helyzetró'l naponta számjeles távirati jelentéseket tegyek, 6 9 E rendeletnek, mint azt szóbeli előterjesztéssel igazoltam, csak részben tehettem eleget. Tudniillik nem küldhettem mindennap jelentést, csak akkor, amikor követünktől, a szerb külügyi sajtóirodában levő bizalmi emberemtől, vagy a szintén naponkint megkeresett bolgár és olasz követségtől érdemleges és hitelesnek tudott közölnivalót kaptam. Az ily napokon azután rendszerint kocsin kellett lemennem a pályaudvarra {gyalog a pályaudvar előtti térden felüli sár miatt egészen március hó végéig nemigen lehetett odajutni), átmennem Zimonyba és ott a postahivatalban számjelezni a távirataimat, vagy külön drága küldönccel átküldeni a már számjelzett táviratot. Ez a munka, az előkészítő információbeszerzéssel együtt jóformán egész napomat igénybe vette és szolgálati kötelességeimet annyira megszaporította, hogy átalányaim, melyeknek az év végéig kellett volna tartani, már október végén elfogytak. A szerb hadsereg győzelmes előnyomulása rendkívül fölélénkítette a belgrádi sajtóban, politikai körökben és különféle agitációs egyesületekben (Narodna-Odbrana, Slovenszki-Jug stb. 70 ) a mi szerb lakosságunkra ható nagyszerb agitációt. Már a kereskedelmi múzeumunk tavaszi kiállítása alkalmával a zágrábi diákokkal együtt ellenünk rendezett tüntetés helyszíni figyelemmel kísérésénél észrevettem. hogy a nagyszerb agitáció szálai egészen behálózzák Szlavóniát és Dél-Magyarország többi szerbek által lakott vidékeit, s hogy a belgrádi szerb agitátorok és a mieink között nagyon szoros és közvetlen az összeköttetés, s hogy a mi szerbjeink politikai és társadalmi mozgalmait jórészt Belgrádból irányítják, bár a nagyszerb célok anyagi dotálásának terhét inkább a mi vagyonos szerbjeink viselik. Néhány Száva-menti vadászkirándulásom alkalmával föltűnt nekem, hogy e vidéken a Magyarbirodalom határa minden őrzés nélkül van, s a Száván át szinte akadálytalan az áru- és személyforgalom. E jelenségekkel kapcsolatosan belgrádi követünk több ízben felküldött Budapestre a földművelésügyi minister úr önagyméltóságának informálására. Nyári szabadságomat arra használtam föl, hogy Szerbia mezőgazdasági termeléséről és forgalmáról nagyobb terjedelmű tanulmányt állítsak össze. E nagyobb munkálatomat a földművelésügyi minister úr Önagyméltóságának bemutattam s Ö kinyomatását szóval el is rendelte. Később azonban költségvetési fedezet hiányában magánkiadó után kellett néznem, s a könyv kiadása a következő évre maradt. 7 ' Tisztelettel megjegyzem, hogy e tanulmányaim közzétételével főleg az volt a célom, hogy a balkáni közgazdasági és egyéb viszonyokat magyar szempontból, részletesen, éspedig alig ismert adatokkal illusztrálva ismertessem meg nyilvánosságunk előtt. E célból a Pester Lloyd, Budapesti Hírlap napilapokban és a Magyar Figyelő című szemlében több kisebb-nagyobb terjedelmű cikket, illetve tanulmányt tettem közzé, mindig névtelenül. Nagyobb terjedelmű munkálataim ezenkívül ez év folyamán Szerbiára nézve a következők voltak: 1. Jelentés a belgrádi vágóhíd működéséről. (4055/VII.) 8. Jelentés a szerb és magyar szalámi ügyében. 11. Politika című lap cikke a múlt gazdasági évről. 12. Szerb állami bikák használatára vonatkozó szabályzat. (29504.) 14. Jelentés az 1911. évi állat- és húskivitelről. (4511.) 69 A FM kezdettől fogva ellátta szaktudósítóit távirati számjelkulccsal, a szigorúan bizalmas jelentések megtételének céljaira. OL - K 178 - 1903 -953 (5721/900.). 7 "Ezek az egyesületek egyik fő céljuknak a Monarchia uralma alatt élő délszlávok felszabadítását tűzték ki. 7 Németh József: Szerbia mezőgazdasági termelése és forgalma. Bp., 1913.
